A demencia az agy betegsége, amelynek következtében nagy mennyiségben pusztulnak el idegsejtek. A demenciával élők feledékenyek lesznek és könnyen összezavarodnak. Nehézséget okoz számukra a koncentráció, a kommunikáció, és olykor furcsán viselkednek. A problémák a betegség súlyosbodásával fokozódnak. A demens beteg a viselkedésével kommunikál. A beteg viselkedését csak akkor tudjuk megérteni, ha ismerjük a betegség jellemzőit.
A betegség progressziója során a beteg elveszíti azokat a „szűrőket” – kontrollokat –, amelyekkel képes a társadalmi normáknak megfelelő mederben tartani beszédét és cselekedeteit.

A három legfontosabb kihívás:
• változások a kommunikációs készségekben;
• személyiség- és viselkedésbeli változások;
• szeretetkapcsolatok változása (változások az intimitás terén).
FONTOS!
Ne feledje, a problémákat a betegség okozza! Nem biztos, hogy a későbbiekben felsorolt problémák mindegyike jelentkezik minden demenciával elő beteg esetében.

A kommunikáció egyre nehezebb a demenciával élők számára, mert mind kevésbé képesek emlékezni. Nehezen találnak szavakat, elfelejthetik, mit is szerettek volna mondani. A beszéd, kifejezés és megértés zavarai a másik félben türelmetlenséget kelthetnek, a türelmetlenség pedig ingerültté, agresszívvá teheti a beteget.
Nézzük, melyek a leggyakoribb kifejezési problémák, amelyekkel egy demenciával élő személynek meg kell küzdenie.

A leggyakoribb kommunikációs problémák:
• Nehezen találja a szavakat.
• Nehezen ért meg bizonyos szavakat.
• Nehezen tud figyelni a hosszú beszélgetések során.
• Elveszíti a gondolatmenetet beszéd során.
• Zavarják a háttérzajok rádióhallgatás, tévénézés, telefonhívás, illetve személyes beszélgetés során.
• Ingerültté teszi a kommunikáció sikertelensége.
• Érzékeny az érintésre, illetve bizonyos hangok magasságára és hangerejére.
• Egész viselkedésével próbálja megértetni magát: járkál, nyugtalanná válik, dühös lesz.

FONTOS!
A beteg a szavak helyett a viselkedésével kommunikál.

TANÁCSOK, JAVASLATOK

• Szemkontaktussal próbálja megragadni a beteg figyelmét, illetve szólítsa a nevén, vagy ahogy mindig is szólította (pl. mama, apa stb.).
• Hanghordozása legyen szerető, gondoskodó, kommunikációja pedig nyílt és őszinte.
• Figyeljen a hangmagasságra, illetve a beszédhang - erőre, és arra is, ahogyan a betegre néz!
• Ügyeljen a testbeszédre! Például ha szorosan összefonja a karját, a beteg azt gondolhatja, hogy ideges vagy mérges.
• Próbáljon meg a lehető leghosszabb ideig törekedni a kétirányú kommunikációra! Ez segít, hogy a beteg jobban érezze magát.
• A beszéd mellett használjon más módszereket is, például gyengéd érintéssel vezesse a beteget! Fogja meg a beteg kezét, mialatt beszél hozzá.
• Ha a kommunikáció problémát okoz, próbálja meg elterelni a beteg figyelmét! Javasoljon valamilyen kikapcsolódási lehetőséget, például egy rövid sétát.
• Legyen nyitott a beteg aggodalmaira még akkor is, ha kevéssé érthetően beszél!
• Engedje, hogy a másik fél is hozzon döntéseket!
• Vonja be a napi feladatokba!
• Legyen türelmes a dühkitörések során! Emlékezzen rá, hogy ilyenkor csupán a betegség „beszél”.

FONTOS!
Törekedjen a kölcsönös bizalom kialakítására! Legyen tisztában azzal, hogy ezeket a készségbeli változásokat a betegség okozza!

Hogyan kommunikáljon a demenciával élő személlyel?
A hatékony kommunikáció érdekében törekedjen a következőkre. Kommunikációnk akkor lesz eredményes, ha az alábbi viselkedési alapelveket betartjuk.

TANÁCSOK, JAVASLATOK

• Egyszerre csak egy dolgot mondjon, legyen követhető!
• Legyen türelmes, ne szakítsa félbe a beteget! Ismételje meg az utasításokat, és hagyjon több időt a reakcióra!
• Ne beszéljen úgy a beteggel, mintha gyerek lenne!
• A hibák említése helyett mondja, hogy „Próbáljuk meg így!”
• A „Ne csináld ezt!” helyett mondja, hogy „Kérlek, így csináld!”
• Köszönje meg a segítséget még akkor is, ha a végeredmény nem tökéletes!
• Egyszerű eldöntendő kérdéseket tegyen fel. Például a „Hogy érzed magad?” helyett kérdezze azt, hogy „Fáradt vagy?”
• Korlátozza a választási lehetőségeket. Például a „Mit szeretnél ebédre?” helyett kérdezze, hogy „Hamburgert vagy csirkét szeretnél ebédre?”
• Ha a beteg elsőre nem érti, mit mond, fogalmazza újra a mondatot. Például ha megkérdezi a beteget, hogy éhes-e, és nem érkezik válasz, mondja, hogy „Kész a vacsora, együnk!”
• Ne érveljen, ne vitatkozzon: ennek semmi értelme. Kerülje a szemrehányásokat, mint a „Hát nem emlékszel?” vagy „Én megmondtam!”. A betegség alapjelenségéről van szó, a beteg nem fog emlékezni attól, ha ezzel folyton szembesítjük, csak még rosszabbul fogja érezni magát.
• Segíthet az elterelés is: beszéljünk másról, lépjünk vissza – majd újra visszatérhetünk az adott témára.
• Lassan, megnyugtatóan beszéljünk, teljes figyelmünkkel odafordulva. Ne vegyük fel a telefonunkat, ne küldjünk üzenetet közben és ne szóljunk át a beteg feje felett valaki máshoz!

Forrás: Kapaszkodó(k) - Gyakorlati tanácsok a demencia útvesztőjében. 15-18. oldal
Kiadó: Katolikus Szeretetszolgálat Alapítvány.

A teljes kiadvány elérhető itt: http://inda.info.hu/kiadvanyok