Az élettani szükségletnek megfelelő minőségű és tápértékű étkezés kialakításához hozzátartozik, hogy a helyben elérhető, jó minőségű és nagy tápanyagtartalmú, idény jellegű nyersanyagokat minél változatosabb formában használjuk fel. Ahhoz, hogy a megfelelő ételek kerüljenek a tányérra, ismerni kell azokat a nyersanyagokat, amik az adott időszakban természetes körülmények között a legjobb eltarthatósággal bírnak, illetve akkor van a betakarítási időszakuk.
Április és május hónapban már több termény betakarítási időszaka kezdődik meg, így az étlaptervezési palettát folyamatosan bővíteni lehet. A friss növények felhasználhatók az étrend vitamin-, ásványianyag- és rosttartalmának bővítése céljából. Az Egészségügyi Világszervezet jelenlegi ajánlása szerint naponta 400–500 g nyers zöldséget és gyümölcsöt kell elfogyasztani az egészséges étrend részeként. A nagymennyiségű zöldség és gyümölcsfogyasztás a tavaszi hónapokban már friss alapanyagokból oldható meg, így nem kell a több ezer kilométeren szállított árukat választani. E nyersanyagok bőséges fogyasztása hozzájárul a megfelelő vitaminellátottság mellett egyes daganatok megelőzéséhez is.
Zöldség- és gyümölcsfélék
Áprilisban főként a salátafélék betakarítási időszaka zajlik, a fejes salátán kívül megemlítendő az endívia-, rukkola-, radiccio-, mizuna- és madársaláta. A mizuna egy nálunk még kevéssé ismert salátaféle, de Japánban közkedvelt zöldség. Sötétzöld, mélyen barázdált levelei a rukkolára hasonlítanak, íze a benne található mustárolajok miatt fűszeres. Nyersen, de párolva is használható sült húsok, párolt zöldségek kiegészítőjeként. Áprilisban már megjelenik a kertekben a hónapos retek, a spenót és a kínai kel is. A hazai ételkészítési gyakorlattal ellentétben a spenót a fentiek hasonlóan, nyersen fogyasztható salátanövény. Zsenge levelei jól kiegészítik a tavaszi salátákat. A fűszernövények közül a tavasz első hónapjában már termeszthető a lestyán, a bazsalikom és a petrezselyem is.
Májusban már számos közkedvelt frissen termett zöldséggel és gyümölccsel gazdagítható az étlap. Ebben a hónapban már betakarítási időszaka van a télinél nagyobb víz- és vitamintartalommal rendelkező újburgonyának, a sárgarépának és a hagymaféléknek is. Utóbbiak fontos szerepet töltenek be az étrendben, kéntartalmú illóolajaik szerteágazó élettani hatással rendelkeznek, javítják az immunrendszer működését és antibakteriális hatásúak. A nyers fokhagymát a népi gyógyászat a benne található hatóanyagoknak köszönhetően az érelmeszesedés ellen is javasolja. Májusban már friss összetevőként használható fel a brokkoli és a cékla, melyek színanyagaik miatt is fontosak. A céklát a spenóthoz hasonlóan szintén salátaként is lehet fogyasztani, reszelve színével és ízével is bővíti ételeinket. A magyar szokásoktól eltérően savanykás leves illetve főzelék is készülhet belőle. Tavasszal érik be a napraforgóval összetéveszthető, s vele közeli rokonságban álló csicsóka, melyet a burgonyához hasonló gumói miatt termelnek. A csicsókának nem csak élelmirost- és vitamintartalma lényegesen nagyobb, mint a burgonyáé, a benne található összetett szénhidrát, az inulin miatt fogyasztása több előnnyel is jár. A cukorbetegek táplálkozásában azért lehet fontos, mert mentes a vércukorszintet gyorsan megnövelő keményítőktől, a benne található inulin viszont fruktózra bomlik, mielőtt felszívódna, ennek köszönhetően lassan és elhúzódóan emeli meg a vércukorszintet, s nem igényel erőteljes hasnyálmirigy-működést. Az inulin fogyasztása egészséges embereknél is jótékony hatással bír, prebiotikumként szolgál a bélflóra számára, valamint csökkenti a koleszterinszintet. A csicsóka fogyasztható nyersen, salátákban, de párolva vagy szósznak elkészítve is. Kifacsart leve turmixokhoz adható, egészben főzve köretként tálalható, lepény is készíthető belőle. A magyar konyha egyik fontos és gyakran használt alapanyaga, az édeskáposzta is terem már májusban.
Gyümölcsök közül májusban már terem a cseresznye, a meggy, az egres, a fekete ribizli, a málna és a szamóca is. Önállóan kisétkezésként is adhatók vagy salátaként elkészítve, esetleg levesként. Célszerű rövid főzési idővel elkészíteni ezeket a nyersanyagokat, mert vitamintartalmuk jelentősen csökken hő hatására. Az egres hazánkban egy kevéssé ismert ribiszkeféle, mely sok vitamint és vízben oldódó rostot tartalmaz. Az élelmiszeripar is használja, nagy pektintartalma miatt hígabb lekvárokat adó gyümölcsökkel együtt, azok szilárdításának elősegítésére. Desszertek vagy halételek mellé szószként is tálalható.
Az idényjelleghez igazodva az étrendben egyre ritkábban alkalmazandók az aszalványok és az olajos magvak.
Forrás: Vági Zsolt: Szezonális étlaptervezés. Április–május. Élelmezés, 2012. 4: 21.