Hogyan hat a stressz az egészségi állapotunkra?
- Közismert tény, hogy a stressz befolyásolja a szomatikus betegségek megjelenését, különös tekintettel a szív,- és érrendszeri betegségekre.
A stressz nyomán érzékelhető vérnyomás és pulzusszám emelkedés plusz megterhelés a szívnek: olyan, mintha az ember állandó fizikai terhelésnek lenne kitéve. Ez a terhelés a mindent átszövő, behálózó érrendszeren keresztül az egész szervezetet érinti. A szervezet ilyenkor egyfajta menekülő útvonalat keres, úgy, mintha veszély fenyegetné. Akkor hat ránk negatívan a stressz, ha a „vészhelyzet” igen súlyos, vagy hosszú ideig áll fenn.
Melyek azok a jelek, testi tünetek, amelyek nagyfokú terheltségre utalhatnak?
- A leggyakoribbak az alvászavar, vérnyomás és pulzusszám emelkedés, verítékezés, kimerültség érzés, fáradékonyság.
Miért fontos a prevenció? Mi történik, ha ezek a tünetek hosszasan fennállnak?
- Az állandósuló stressznek káros hatása van az egész szervezetre, de különösen a szívre. A szív viszont az egész szervezet motorja, tehát károsodása az egész szervezet állapotára kihat. A különböző szerveket érintő negatív hatások egymást erősítik. Emellett a stresszből fakadó folyamatos terhelést a szív hosszú távon egyre nehezebben bírja – olyan ez, mintha valaki folyamatosan maratont futna: előbb-utóbb ki fog dőlni... Ráadásul a stresszből eredő terhelést a szervezet általában nem fokozatosan kapja, hanem váratlanul, felkészületlenül.
Milyen betegségeket okozhat a stressz?
- Számos betegség hátterében kimutatható pszichés tényező, emellett igen sok esetében fontos kiváltó ok maga a stressz. A szívbetegségek közül például van egy olyan, amit úgy hívunk, hogy "stressz indukálta szívizombetegség", ezt kifejezetten egy hirtelen, erős stresszhelyzet váltja ki. Ez a fajta szívizombetegség gyógyulhat nyom nélkül, de lehet halálos is, ilyenkor szó szerint megreped a szívizom – talán erre az esetre mondták már régen is, hogy "megszakadt a szíve".
Van olyan stresszhelyzet, amit ki tudunk iktatni az életünkből, és van, amit nem. Mit tehetünk azokban a helyzetekben, amikor meg kell küzdenünk a stresszel? Hogyan küzdjünk jól?
- A mindennapokban számos helyzetben elkerülhetetlen a stressz. Alapvetően egy nagyon fontos, normális élettani reakcióról van szó, hiszen nehéz helyzetben az embert, és az állatot is arra ösztönzi, hogy „mentse az életét” - vagyis a stressz a túlélés záloga. Amikor a ragadozó rátámad egy állatra, az áldozatban akut stresszhelyzet zajlik, ami beindítja a túlélési mechanizmust. Ez az embernél is működik. A stressz pozitívuma a „túlélés” elősegítése mellett például a teljesítmény fokozása. Negatív hatásairól már beszéltünk. A mi felelősségünk az, hogy megtanuljuk kezelni a stresszt: fel tudjuk használni a pozitívumait, és megpróbáljuk csökkenteni káros következményeit. Fogjuk be a szelet a vitorlába, hogy gyorsabban haladjunk és ne hagyjuk, hogy felborítsa a hajónkat! Lehetőleg az egyensúlyra kell törekednünk, vagyis arra, hogy ellensúlyozni tudjuk a negatív hatásokat. Ezért nagyon fontos a stressz oldásának képessége, hiszen ezzel lehet a fizikai, szomatikus tüneteket is csökkenteni, ezáltal pedig megelőzni a megbetegedést.
Melyek a prevenció eszközei?
- Az első és legegyszerűbb, hogy kerüljük a túlzott stresszt okozó helyzeteket. Természetesen az egyéni adottságoktól függ, hogy ki hogyan reagál egy adott helyzetre - stresszforrásként éli-e meg, vagy sem. Ez részben velünk született adottságoktól, részben tanult technikáktól függ. Arra lehet törekedni, hogy a már kialakult stresszt időben felismerjük, és valamilyen pozitív stresszkezelési technikával a minimálisra szorítsuk azt a megterhelést, amit okoz. A pozitív stresszoldó technikák között vannak nagyon banálisak, amelyek könnyen elérhetőek: például pihenjünk eleget, fordítsunk időt a relaxációra, mozogjunk - menjünk el futni, biciklizni, úszni… Akár egy baráti együttlét is lehet a stresszoldás eszköze. Negatív stresszoldási mód bármilyen szerhez, függőséghez nyúlni - mint a dohányzás, alkohol, vagy akár játékszenvedély... Amit a káros szenvedélyek „adhatnak” az egyik oldalon, annál sokkal többet vesznek el a másik oldalon, például a már adott krónikus betegség, vagy egyéb betegség rizikófaktorait jelentősen növelik.
Lényeges, hogy figyeljünk önmagunkra…
- Igen, figyeljünk magunkra és vegyük észre azokat a jeleket, amikor már krónikussá válik a stressz.
Ha valaki nem érez magában elég belső erőt ahhoz, hogy jó stresszoldási technikákat válasszon, szakember segítségét is kérheti, hogy képessé váljon a pozitív lépések megtételére.
- Igen, a szakemberek pszichés támogatást nyújthatnak, és emellett számos technikát tanulhatunk tőlük. Ha úgy érezzük, egyedül nem tudunk megbirkózni a stresszel, forduljunk szakemberhez.
Hogyan segíthetik a hozzátartozók a krónikus betegségben szenvedő családtagot a stresszel való megküzdésben?
- Teremtsenek nyugodt légkört körülötte, ne terheljék olyan feladatokkal, amit nem neki kell megoldani, ugyanakkor saját fizikai és szellemi teljesítőképességét kihasználva engedjék élni - hiszen az is stresszhelyzetet okoz, ha valakit nagyobb beteggé tesznek, mint amilyen valójában! A segítő támogatás az, amit a legközelebbi családtagok adhatnak.

T.M.