Látássérülés a művészetekben
Számos írót, költőt, filmrendezőt megihletett, elgondolkodtatott, milyen lehet látássérültként élni egy látó világban, milyen problémákkal kell szembe néznie egy vaknak vagy gyengénlátónak, kik vagy mik segítik őt, hogyan élik meg a mindennapokat.
Olyan irodalmi alkotásokat és filmeket ajánlok most neked, amelyekből egy kicsit többet megtudhatsz a látássérültek világáról. Sok alkotó maga is látássérült, így hiteles, személyes önvallomásokkal is találkozhatsz.
... a szépirodalomban:
Hocken, Sheila: Emma meg én (egy vak, majd látását visszanyerő nö és hűséges kutyájának története)
Keller, Helen: Csöndes, sötét világom (egy siket-vak nő sikertörténete)
Mélységek fölött (magyar írók novellái a vakságról, a látókról és nemlátókról)
Óda a fényhez (vak és gyengénlátó költők antológiája)
Reményik László: Akik a sötétben is látnak (a vak szerző vakokkal készített interjúinak gyűjteménye)
Sacks, Oliver: Antropológus a Marson (A színvak festő esete, Az utolsó hippi, Látva nem látni)
Szántó György: Fekete éveim
... a filmekben:
Első látásra
Érzed, hogy táncolok?
Táncos a sötétben
Vakvagányok
Balra a Nap nyugszik
Egy asszony illata
Nagyvárosi fények
Napfogyatkozás
Szellemvasút

A szabadidő eltöltése látássérülteknél (sport, művészetek, számítástechnika)
A vizuális kultúra a látássérült gyermekek számára nem, vagy nehezen hozzáférhető. Szerencsére egyre gyakrabban találkozhatunk olyan kiállításokkal, ahol a vakok megtapogathatják a kiállított szobrokat, domborított festményeket, így az számukra is művészi élményt nyújt. A színházi előadások és koncertek ilyen szempontból ugyanúgy élvezhetők számukra, legfeljebb néha egy látó magyarázata szükséges a megértésükhöz. A vakokat már egészen kicsi koruktól, óvodáskortól elkezdik tanítani a különböző tapintási élmények, a tárgyak anyaga, formája, hőmérséklete alapján való megkülönböztetésére.
Azért fontos, hogy saját maguk is készítsenek alkotásokat, mert ez segíti a későbbiekben nemcsak az életben, hanem akár a művészetekben való tájékozódásukat is. Iskoláskortól kezdve a rendszeres kézműves foglalkozások alkalmával rengeteg, változatos technikával ismerkedhetnek meg, az ügyesebbek pedig később, a szakiskolában szakmaként is megtanulhatnak egy-egy technikát. Alsó tagozatban megismerkednek a gyurmával, agyaggal, papírmaséval, textíliákkal, gipsszel, bőrrel, különböző terméssekkel, a gyönggyel, az origamival, majd felső tagozaton már komoly szőtteseket (szőnyeget, tarisznyát, falvédőt), gyöngynyakláncokat, gipszöntvényeket, papírmaséfigurákat, bábokat, kerámiaedényeket, tálakat, termésképeket készítenek. Gondoltad volna, hogy vakon minderre képesek? Vajon hányan vannak környezetedben, akik bármelyik kézműves mesterséget látva művelik?
A sport fontosságáról már sokat olvashattál. A látássérülteknek ugyanúgy van az iskolában testnevelés órája, akárcsak a többieknek, és sokan közülük emellett még sportszakkörre is járnak. Mindenkinek kötelező az úszás egészen első osztályos koruktól, mert sajnos nagyon sokan tartási rendellenességekkel küszködnek, főleg a gyengénlátók közül (az állandó görnyedés, közelre hajolás miatt). Legkedveltebb sportágak látássérülteknél: az atlétika (ezen belül a futás, kislabdadobás, távolugrás, súlylökés), az úszás és a csörgőlabda (vagy goalball). Ezek nagy részét gyengénlátók egyedül, vakok látó vagy gyengénlátó segítséggel művelik. Jó, ha tudod, hogy ezekből a sportágakból már évek óta hivatalos versenyeket is rendeznek látássérültek számára, hazánkban is volt Csörgőlabda Európa Bajnokság, ahol a magyar csapat aranyérmet szerzett. Emellett természetesen minden más olyan sport kikapcsolódást jelenthet, ami nem veszélyes vagy látó segítséggel megoldható, pl. tandemkerékpározás, görkorcsolyázás, jégkorcsolyázás, csörgő ping-pongozás, szánkózás, kirándulás, stb. Vannak olyan, gyengénlátást okozó szembetegségek, amelyek miatt bizonyos mozgásformák, sportágak nem javasoltak, vagy tiltottak. Ezeket a gyerekeknek kicsi koruktól kezdve tudatosan be kell tartaniuk, mert a maradék látásukat veszélyeztethetik. Számukra is meg kell találni azokat a szabadidős tevékenységeket, melyeket veszély nélkül végezhetnek.
A látássérült gyermekek számára az irodalmi élmény megszerzése már nem okoz akkora gondot, mint a vizuális élményé. Gyengénlátók megfelelő optikai segédeszközzel, jó megvilágítás mellett a látóknak szánt síkírásos könyveket nyugodtan forgathatják. A vakoknak szánt irodalmi művek vagy Braille-könyvben kinyomtatva, vagy hangkazettán, CD-n kerülnek forgalomba. Ezeket bármikor kikölcsönözhetik a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének Braille-, vagy hangos könyvtárából. Az irodalmi élmény mellett a zenei élmény is meghatározó a látássérültek számára; szerencsére hangkazetták, CD-k ma már szinte bármelyik könyvtárból kölcsönözhetők, vagy a hanglemezboltban megvásárolhatók. Sok, igazán kifinomult hallású látássérült játszik valamilyen hangszeren, vagy kórusban énekel. Ők a kottát is Braille-ben olvassák, amit igen bonyolult elsajátítani. A zenehallgatás egyik kedvelt tevékenysége a látássérült fiataloknak és felnőtteknek egyaránt, számukra a zene ugyanúgy érzéseket, gondolatokat közvetít, fantáziálásra késztet, mint számunkra, látó emberek számára egy kiállítás, egy színdarab vagy egy film.
A másik meghatározó dolog a látássérültek számára a számítástechnika és a digitális technikák világa. Feltételezem, hogy a legtöbbeteknek van otthon számítógépe, hifi-tornya, DVD lejátszója, okostelefonja. A látássérültek számára ezek a dolgok nem csupán kikapcsolódást jelentenek, hanem az információkhoz jutás egyik fontos eszközeként is szolgálnak. Gyengénlátóknak a visszajátszható, kimerevíthető videókép nagyon hasznos lehet, ha elég közel mehetnek hozzá, mert így olyan tájakkal, élőlényekkel, szituációkkal is megismerkedhetnek, melyeket máshogy nem láthatnának. A CD és egyéb hanglejátszó eszköz hasznos eszköz lehet a nyelvtanulásban, vagy a "hangos könyvek" meghallgatásakor. A rádióban vagy a televízióban meghallgathatják a legfontosabb híreket, információkat. A számítógépen a megfelelő programokkal kiegészítve (nagyító program vagy BrailleLab program) gyengénlátó és vak gyerekek is tudnak dolgozni, játszani. Sok látássérült gyermek választja a későbbiek során a logikus, szabályokra épülő informatikai, programozói szakmát hivatásul.
Kiss Erika
látássérültek pedagógiája szakos gyógypedagógus