A barátság mindennél inkább megédesítheti az ember életét. Ezt a lehető legélvezetesebbé tenni igazi titok, mely azonban csak kevesek előtt tárul fel. - Joseph Addison

Sohasem hittem volna, hogy egy keresztény óvodában, két totyogó kisgyerek között is szövődhet életre szóló barátság, pedig így történt. Éppen gondozónőnk, Mrs. Kolskey lábánál játszadoztam, amikor egy titokzatos új lány jelent meg az ajtóban. A régi fényképekről tudom, hogy haját két copfban hordta, és göndör fürtöcskéi a válláig értek, ám első találkozásunk alkalmával csupán egyetlen dolog ragadta meg a figyelmemet: gyönyörű, ciklámen színű lakkcipője, amely megszólalásig hasonlított az enyémre. Számomra ez a cipő volt minden idők legkedvesebb születésnapi ajándéka.

Ezután együtt csúsztunk-másztunk rikító színű cipőnkben. Laurában rokon lélekre találtam. Ő lett a legjobb gyerekkori barátom, szobatársam a nyári táborban, majd a főiskolai kollégiumban is, és koszorúslány az esküvőmön. Bár ő Chicagóban él, én pedig Seattle-ben, nem telik el úgy hét, hogy ne beszélnénk egymással, és semmi jelentős nem történhet az életemben anélkül, hogy vele meg ne osztanám. Barátságunk életre-halálra szól.

Kisgyermekként természetesen fogalmam sem volt arról, milyen értékes egy ilyen barátság, s azt sem sejtettem, milyen ritka kincs ez az életben. Az emberek többsége mégis talál magának egy-két "rokon lelket", és csupán 7%-uk állítja, hogy nincs senki a baráti körében, akire minden körülmények között legjobb barátjaként számíthatna.

"A kérdésre, hogy mi is a barátság, így felelt: 'Az, amikor két testben egyazon lélek lakozik'." (Arisztotelész)

A baráti körként emlegetett csoport valójában sokkal inkább háromszögre emlékeztet. Többen mintegy 500-2500 emberrel is kapcsolatba kerülnek évente - ezek alkotják a háromszög alapját. Feljebb, középen találjuk azt a 200-100 főt, akiket "közelebbi barátok"-nak nevezhetünk, vagyis akikkel tegeződünk, és viszonylag rendszeresen találkozunk. A háromszög csúcsán mindössze 1-7 igazán közeli barát található. Ők szerves részét képezik az életünknek, és nevük a szívünkbe van vésve.

Ezzel a fejezettel először is tisztelegni kívánunk a barátság előtt, másrészt segíteni szeretnénk olvasóinknak, hogy a már meglévő baráti kapcsolataikat "a lehető legélvezetesebbé tegyék", a jövőben kialakulókat pedig szilárd alapra helyezzék. Ha egy barátság nem épül egészséges alapelvekre, nem fogja átvészelni az élet elkerülhetetlen viharait - azokat az időszakokat, amikor a legnagyobb szükségünk van egy barátra. Először megvizsgáljuk mire is valók a barátok, és miként köthetünk igazán értékes barátságokat. Ezt követően a jó barátság titkára derítünk fényt, majd felsorolunk néhány tulajdonságot, melyeket nem árt kiművelnünk magunkban, ha időtálló és tartalmas barátságokra vágyunk.

Mire jók a barátok?

A modern társadalmakban - ahol mindenfajta kínzás tilos - a magánzárka a legsúlyosabb büntetés. A bibliai teremtéstörténetben Isten mindjárt az első ember megteremtése után leszögezi, hogy társas lények vagyunk: "Nem jó az embernek egyedül lenni." (1 Mózes 2,18) A legtöbb ember inkább együtt lenne bárkivel, csak egyedül ne maradjon. Márpedig "bárkivel lenni" vagy jó barát társaságát élvezni két egymással össze nem mérhető élmény. Francis Bacon XVII. századi filozófus a barátság két rendkívül pozitív hatására hívja fel a figyelmet: "Megkétszerezi az ember örömét, míg gyászát felére csökkenti." Milyen igaz! Barátaink társaságában még a leghétköznapibb dolog - például az unalmas ügyintézés vagy egy egyszerű ebéd elköltése - is vidám időtöltéssé válik, miközben fájdalmainkat kevésbé kínzónak, terheinket pedig könnyebbnek érezzük. Pontosan úgy, ahogyan Bacon állította. A barátok támogatnak, bátorítanak minket, és segítik személyiségünk fejlődését. Ráadásul, tudtunkon kívül, akár az életünket is megmenthetik. A szó szoros értelmében.

"A barátság hathatós gyógyszer mindenféle nyavalya ellen." (Seneca)

A legújabb kutatások szerint a barátok közelsége nem csupán a lelkünknek használ, de fizikai állapotunkra is jó hatással van. A barátság távol tartja a depressziót, erősíti immunrendszerünket, csökkenti a koleszterinszintet, növeli túlélési esélyeinket szívkoszorúér-megbetegedés esetén, valamint készenlétben tartja a stresszhormonokat. E tényeket immár számos elismert kutatócsoport igazolja. A megfigyelt eredményeket egyéb körülmények és szokások - mint például túlsúly, dohányzás, alkoholfogyasztás vagy rendszeres testmozgás - nem befolyásolták; a barátság volt az a tényező, melyet a szakemberek a legmeghatározóbbnak találtak. Mindezeken felül a kutatások alátámasztják, hogy aki rendelkezik barátokkal, annak magasabb a várható élettartama.

És ezzel máris elérkeztünk egy fontos kérdéshez. Vajon milyenek a "jó barátok"? Mitől "jó" egy barát? Vannak, akik készséggel mellénk szegődnek, míg ragyog fölöttünk a nap, ám menten odébbállnak, ha viharfelhőket látnak gyülekezni; az ilyen barátokkal nem sokra megyünk. "A gazdagság sok barátot szerez - jegyezte meg egy bölcs ember -, miközben a szegényt a meglévők is elhagyják." Hasonlóan veszélyesek a túlzottan ragaszkodó és érzelmi támogatásra szoruló barátok, akik előtt ismeretlen a kölcsönösség fogalma. Az ilyenek folyton csak kapni akarnak tőlünk, mi pedig adunk és adunk, ám anélkül, hogy befektetésünk valaha is megtérülne. A másik végletet képviselik a mindenható barátok, akik szüntelenül atyáskodnak fölöttünk, kéretlenül is jó tanácsokkal halmoznak el minket, ám nekik soha nincs szükségük semmire. Röviden szólva, a barát nem családtag, nem kipipálandó feladat, és nem is a pszichológusunk. Egyszerűen barát, és ez mérhetetlenül nagy kincs.

"Légy udvarias mindenkihez, ám csak kevesekhez bizalmas, és e keveseket is alaposan próbáld meg, mielőtt bizalmadba avatnád őket. Az igazi barátság lassan fejlődő növény, melynek számos hányattatást kell kiállnia, mielőtt e névvel illethetnénk." (George Washington)

Arisztotelész a barátságok három fajtáját különböztette meg: az első a "kölcsönös hasznosságon alapuló barátság", például amikor ambiciózus, törekvő üzletemberek saját érdekeiket szem előtt tartva keresik egymással a kapcsolatot. A második a "kellemes érzéseken alapuló barátság", amikor a fiatalok a közös szórakozás kedvéért találkoznak. A harmadik a "tökéletes barátság". Az első két kategória Arisztotelész szerint "korlátozott és felületes", minthogy múlandó körülményekre épül. A barátság harmadik fajtája - mely egymás jellemének megbecsülésén alapul - sokkal boldogítóbb, ám annyival ritkább is. E néhány jó barát alapvetően két csoport egyikébe tartozik: "útitárs" vagy "lelki társ".

Forrás: dr. Les és dr. Leslie Parrot: Kapcsolatklinika. Harmat Kiadó, Budapest, 2007, 75-78.o.