Lassan már egy éve, hogy a pandémia számos egyéni és társadalmi kihívással állít szembe bennünket az élet szinte minden területén. Ahogy újra-terveztük, tervezzük a mindennapi életet a megváltozott élet-térben - a kapcsolatokat, a családi, munkahelyi, iskolai létet, vagy épp a szabadidő eltöltését -, folyamatosan alkalmazkodnunk kell a korlátozásokhoz, váratlan változásokhoz. Sok mindent mérlegre teszünk, újra és újra meg kell határoznunk a prioritásainkat. Mindeközben olyan kérdésekkel is szembesülhetünk, amelyekkel korábban nem foglalkoztunk, vagy amelyeket inkább elkerültünk.
A kihívásokkal való megküzdés során a testi épségünk, egészségünk megőrzésével egyidejűleg a látóterünkbe került a lelki egészség megőrzésének fontossága. A „hogyan tudunk ellenállóbbakká válni a vírussal szemben”, „hogyan tudjuk erősíteni az immunrendszerünket”, „milyen óvintézkedéseket tegyünk”, stb. kérdések mögött folyamatosan jelen vannak a lelki megküzdés, „lelki immunitás” kérdései is, például „hogyan birkózzunk meg a szorongással, bezártsággal, korlátokkal”, hogyan küzdjünk meg a stresszel”, „hogyan tudunk jól alkalmazkodni a váratlan helyzetekhez”, „hogyan találjunk új belső erőforrásokat”, „hogyan őrizzük meg és fejlesszük a motiváltságunkat”, „hogyan kerüljük el a kimerülést”…
Mindezek tükrében talán már feltettük magunknak a kérdést: Vajon hogyan tudjuk megőrizni vagy újra megtalálni belső egyensúlyunkat a jelentős megterheltséget okozó helyzetekben?
A hatékony megküzdést, sikeres alkalmazkodást lehetővé tevő rugalmas lelki ellenállóképesség, a reziliencia számos tényező függvénye. Az elmúlt évtizedekben számos kutatás vizsgálta a rezilienciát. A kutatók szerint bizonyos személyiségvonások erősítik, ilyen például az önbizalom, önbecsülés; jó kommunikációs készség; a kapcsolatok kialakításának képessége; az önállóság; vagy a saját életünk „kézben tartásának”, a kontroll gyakorlásának képessége. (Szabó – Máth – Sztancsik 2019) Bár lényeges meghatározói az egyéni adottságok, a reziliencia nem kizárólag ezek függvénye: a kapcsolati és közösségi kontextus szintúgy fontos összetevői. (Szokolszky – V. Komlósi 2015)
A reziliencia szoros kapcsolatban áll a pozitív megküzdési stratégiák alkalmazásával is. A szakemberek felhívják a figyelmet arra, hogy nem pusztán a már bekövetkezett, vagy éppen zajló nehézségekkel való megküzdés „minősége” lényeges, hanem az is fontos, hogy a jövőben várható nehézségekre felkészüljünk, fejlesztve a személyes erőforrásainkat. Ezzel együtt szemléletváltásra van szükség, hogy a jövőbeli kihívásokat, történéseket fenyegetés helyett képesek legyünk fejlődési lehetőségnek tekinteni. (Szabó – Máth – Sztancsik 2019)
Ahogy a nehézségekkel való pozitív megküzdés képessége, úgy a reziliencia is fejleszthető!
Sylvia Kéré Wellensiek „Reziliencia-tréning” című könyvében egy főként munkahelyi tréningeken használt, ám egyénileg is jól alkalmazható eszköztárat mutat be a reziliencia fejlesztésére. Ennek egyik fő pontja a személyes energia-háztartás javítása. Az általa javasolt kérdéskörök átgondolása segíthet erőforrásaink megtalálásában, megerősítésében:
- Energia-háztartás
Tegyük fel magunknak a kérdést: milyen most az energia-szintem? Hány százalékos az „energia-töltöttségem” egy képzeletbeli, 1-100-ig terjedő skálán mérve?
Elégedett vagyok-e az eredménnyel? Amennyiben nem: Mi az, ami fel tud tölteni, mi az, ami rövid és hosszú távon javítaná az energiaszintemet?
- Adni és kapni
Egyensúlyban van-e az életemben az „adni” és „kapni”?
Amellett, hogy a munkánkban, magánéletünkben folyamatosan „adunk önmagunkból”, tudunk-e befogadni, elfogadni is? Vajon tudatosan táplálkozunk-e, vagyis figyelünk-e saját testi-lelki-szellemi szükségleteinkre? Ismerjük-e, elfogadjuk-e, tiszteletben tartjuk-e saját határainkat, korlátainkat?
- Ön-gondoskodás
Tudunk-e gondoskodni önmagunkról? –Szánunk-e időt önmagunkra?
- Stressz
Hogyan kezelem a stressz-helyzeteket? Törekszem-e a pozitív megküzdésre? Tudok-e segítséget kérni az erőmet meghaladó, megterhelő helyzetekben?
- Erőforrások
Milyen erőforrásaim vannak? Honnan tudok erőt meríteni? Mi az, ami feltölt, és mi az, ami sok energiát vesz el tőlem? Mivel tudom hosszú távon is erősíteni az energia-raktáramat?
Az energia-háztartásunk tudatos figyelése, önmagunk és testi-lelki-szellemi szükségleteink érzékelése, az ezzel kapcsolatos önreflexió, az önmagunkról való gondoskodás, a kihívásokra való felkészülés, és a tudatos töltekezés mind hozzájárul ahhoz, hogy erőforrásainkat növeljük és mozgósítani tudjuk a kihívások idején.
Tróbert Anett
Irodalom
Szokolszky – V. Komlósi (2015): A reziliencia jelenség általános ismérvei és fókuszba kerülése különböző tudományterületeken. Alkalmazott Pszichológia, Vol.15. No.1.pp.11-26.
Szabó – Máth – Sztancsik (2019): A reziliencia és a proaktív megküzdés összefüggéseinek vizsgálata. Alkalmazott Pszichológia, Vol. 19. No.4. pp. 73-99.
Sylvia Kéré Wellensiek (2014): Reziliencia tréning a csapat pszichikai ellenálló képességének fejlesztésére. Z-Press Kiadó Kft.
