Napjainkban, a munka világával kapcsolatosan gyakran halljuk a kiégés (burnout) fogalmát. A jelenséget először segítő foglalkozásúak körében írták le, mint túlzott érzelmi megterhelés nyomán kialakuló, érzelmi és mentális kimerültséget (Freudenberger, 1974). A kiégés elszemélytelenedéssel (motiváció elveszítése, kliensekkel szembeni cinizmus), érzelmi kimerüléssel, csökkenő munka-hatékonysággal járó állapot (Maslach, 1982). Tünetei nem csak érzések és viselkedés szintjén, hanem testi síkon is megjelenhetnek – például gyakoribb megbetegedés, vagy fizikai tünetek formájában.

A munkahelyi kiégés kialakulását számos tényező befolyásolja. Bergner (2012) fő rizikófaktoraiként az időhiányt, a visszatérő megterhelő helyzeteket, az állandó elégedetlenséget, a stresszt és a személyes kapcsolatot feltételező tevékenységeket nevezi meg. Kockázatnövelő tényezőknek tartja a tehetetlenséget (megváltoztathatatlan helyzetekkel való szembesülés), a nem teljesíthető szerepeket, az elérhetetlen célokat, valamint az életcéloktól való eltávolodást.

A kiégés legfontosabb „ellenszere” a prevenció – vagyis a megelőzés. Ádány Róza (2011) szerint „A megelőzés (prevenció) magában foglalja mindazon törekvéseket, melyek az egészség fejlesztését, megőrzését, illetve egészségkárosodás esetén az egészség mielőbbi visszaállítását, a károsodás további súlyosbodásának kivédését szolgálják."

A preventív attitűd – a testi-lelki egészség megőrzésére való törekvés - nem csak a kiégés ellen hatékony. Lényeges a munkához való egészséges viszony formálásában éppúgy, mint a munka minőségének javításában, vagy munkahelyi jóllétünk növelésében is.

Az alábbiakban Thomas M. H. Bergner kiégés-megelőzésről írt könyvének egy rövid részletét közöljük a Kiadó szíves engedélyével – melyben a Szerző az értékek tudatosításának kiégés-prevenciós szerepéről ír.

Tróbert Anett

                                         

Thomas M. H. Bergner: Az értékek felismerése – az integritás elérése

Értékek nélkül az emberi élet alig képzelhető el. Azonban csak akkor válnak lényegessé, ha eddig semmibe vette őket – mivel saját értékei figyelmen kívül hagyása utat enged a burnoutnak. Emellett az értékek felismerése hozzájárul személyes jó közérzethez is.

Az a tendencia, hogy az értékeinket mindig valamilyen külső mércéhez alakítjuk. ez az eset áll fenn akkor is, ha az orvos megpróbál idealisztikusan viselkedni, mivel azt gondolja, hogy egy orvostól ezt várják el; ez az érték (az idealizmus) azonban nem az övé: saját értékeink egyetlen mércéje a mi belső világunk.

Az értékek mind az egyének, mind a társadalom számára alapvető dolognak számítanak. Aki a saját értékeit követi, teljesebb életet él. A valódi integritás az erős személyiség legfőbb jele, akinek a tettei összhangban vannak az értékeivel. Az integritás a burnout nélküli élet alapja. A sértetlen, belsőnkkel harmonizáló értékalkotás belső biztonságot teremt, amely sugárzik az emberről, így az egyéniség külső megerősítését is lehetővé teszi. Az értékek az élet fontos útjelzői: aki figyelmen kívül hagyja őket, kellemetlenül érzi magát. Aki megsérti azokat, hosszú távon nem léphet tovább. Ebben az értelemben a burnout is ilyesfajta visszacsapás lehet.

Éljen a saját értékei szerint, különben önmagát sebzi meg! Nemcsak az integritása bánja meg, de az önértékelése is. A vágyak formálják az értékeket, s ez fordítva is igaz. Ha Ön legbelül vágyik valamire, az az Ön egyik értékévé is válik. Az értékek négy feltételnek felelnek meg, melyek a következőek:

  • rugalmasak;
  • mások által elfogadhatóak vagy általunk felismerhetőek;
  • tőlünk elválaszthatók (változnak az életünk során);
  • élethűek vagy
  • bővülnek.

Azok a dolgok, amelyek korlátoznak minket, nem értékek.

Különleges jelentősége van az értékek tudatossá válásának. (…)

Gyakorlat: A saját értékek súlyozása

Talán már első pillanattól tudja, mely érték a legfontosabb az Ön számára, melyik áll a második helyen és melyek a kevésbé fontosak. Ha nincs így, a következő módon állíthatja fel a hierarchiát: fussa át a korábban fontosnak tartott értékeket, és tesztelje őket mindenféle helyzetben. Mindegy, hogy átélte-e már ezeket a helyzeteket, vagy sem. Hogyan érinti, ha ezt a konkrét értéket figyelmen kívül hagyja? Kellemetlennek, rossznak, vagy elviselhetetlennek érzi?

Az elviselhetetlen azt jelenti, hogy katasztrofálisnak érzi, ha ez az érték nem teljesül. Ez az érték rendkívül sokat jelent az Ön számára.

A kellemetlen azt jelenti, hogy az érték nem teljesülése kellemetlen, de még elviselhető az Ön számára.

A rossz valahol a kettő között van.

Fussa át az értékeket: Milyen érzések merülnek fel, ha ezt a konkrét értéket figyelmen kívül hagyja?

 

Ezzel a módszerrel megtudhatja, hogy melyik érték a legfontosabb az Ön számára (általában egy ilyen van, ritkán kettő, vagy három). Most valami egyedülállót alkothat: a saját értékpiramisát. Legfelül az Ön számára legfontosabb érték áll, középen a fontosabbak, a végén pedig a kevésbé fontosak. Most készítse el a saját értékpiramisát:

Gyakorlat: Az értékpiramis

Rajzolja fel a saját értékpiramisát, a csúcsán egy vagy néhány kiemelten fontos értékkel, az alján pedig a kevésbé fontos értékekkel. Az értékekkel további erőforrásokat tudatosított önmagában. (…)

Az értékpiramis olyan egyedi, mint maguk az emberek is. Természetesen vannak olyan értékek, mint a szabadság vagy az igazságosság, amelyeket átlagon felüli gyakorisággal választanak ki. Ennek ellenére a nagy szórást figyelembe véve nem biztos, hogy a társadalom aktuális értékei lennének a mi piramisunk csúcsán is.

Forrás: Thomas M. H. Bergner: Burnout – A kiégés megelőzése 12 lépésben. Z-Press Kiadó, 2012, 57-59.o. A részletet a Kiadó szíves engedélyével közöljük.