A természet közelsége kézzelfoghatóbbá tette az életet, annak kérdéseivel, születéssel, elmúlással, minden olyan természetesnek tűnt. A faluban persze mindenki mindenkinek köszönt (a vendégként érkezőknek is), de kiültek délutánonként az idősek a ház elé a kispadra, elbeszélgetni az épp arra járókkal. Mindenki tudott a másikról, szólni lehetett (vagy néha szólni sem kellett, jöttek maguktól az emberek segíteni), ha valami szükség adódott. Legalábbis gyerekfejjel ez a nyugalom, biztonság, kiszámíthatóság volt az, ami számomra megmaradt az ott töltött időből, az egyéb kalandokon túl.

Most sokszor elárasztanak minket az információk, feladatok, az élet bonyolultabbá vált, ami plusz kihívást is jelent. Nyugtalanságot, összezavarodást szülhet. Sokszor az alapok inognak meg, amik pedig az egészséghez vezető utat jelentik, ami nélkül nagyon nehezen áll meg stabilan az emberi élet. Jó ezekhez az alapokhoz visszatérni, ha inogni látszik a talaj, néha önmagában ez sokat jelenthet abban, hogy újra szívvel legyenek élhetők a hétköznapok. Anselm Grün és Meinrad Dufner bencés szerzetesek ezekhez az alapokhoz kívánnak bennünket visszavezetni, segítségképp az egészségért (és a betegség ellen) való küzdelemhez.

Test és lélek együtt jelez róla, hogyan is érezzük magunkat, milyen az életünk – néha egy egy betegség is lehet üzenet (természetesen nem mindig, hiszen sok egyéb tényező, pl örökletesség is szerepet játszik), amit érdemes felismernünk, megértenünk. „Gyakran a test tárja fel mindazt, amit a lélek áhít, de nem vall be magának, hanem inkább elnyom. Ezért jó a testre hallgatni: általa jobban megismerjük önmagunkat.”1 A betegség rákényszerít bennünket, hogy tudomásul vegyük korlátainkat, és a számunkra kedvező mértékhez igazodjunk, amely egészségben tart meg minket.” 2 „A görög orvostudomány az egészséges életmód megtanítását tekintette fő feladatának. A görögök számára a test egészsége a lelki és szellemi élet előfeltétele volt.” Ide vezethető vissza az egészséges élet tanának, a dietetikának a megszületése is. Hat fő területről beszél a galenoszi dietetika, amire figyelve az egészségi állapot könnyebben megőrizhető, javítható. Az első a fénnyel és a levegővel való helyes bánásmód. A levegőn töltött időn túl a lakókörnyezet sajátosságaira, a minket körülvevő zajokra, hangokra is felhívja a figyelmet. Mindez hatással van ránk, akár anélkül, hogy felismernénk.

Az egészséges, kiegyensúlyozott táplálkozás lenne a következő szempont, melyre érdemes figyelni egészségünk érdekében. A konkrét élelmiszeren túl az étkezés módja is számít, vajon csak bekapjuk, továbbrohanunk, vagy meg tud állni a család, és együtt leülni, kizárva az egyéb feladatokat, hogy egyben egy megpihenés, élménymegosztás is lehessen az étkezés ideje.

„Az egészséges életmód harmadik területe a mozgás és a nyugalom, a munka és a pihenés váltakozására vonatkozik. … Egy Vescovi nevű orvos megállapította, hogy a benedeki napirend megfelel a természetes bioritmusnak. Sok ember megerőszakolja saját bioritmusát. Az egészséges napirend gyógyító hatással van ránk, és alapjában véve teljesítőképességünket is növeli. … Így nem kell újra meg újra olyasmire kényszeríteni magunkat, ami ellentmond valódi lényünknek. … Vonatkozik továbbá az életstílus a rítusokra, amelyekkel napunkat alakítjuk. Vannak egészséges és egészségtelen rítusok, melyek napunkat megformálják. Ismerős például az egészségtelen reggeli rítus, ahogyan nagy üggyel-bajjal feltápászkodunk, és kapkodva tömjük magunkba a reggelit. De kezdhetjük a napunkat egészséges rítussal is: tudatosan kelünk föl, rövid imát mondunk, és örülünk mindennek, amit tudatosan teszünk. Személyes rítusainkban megtaláljuk identitásunkat, otthonosan, kényelmesen érezzük magunkat. Az egészséges lelki élet tiszta formákhoz, és egészséges életstílushoz vezet. Másként túlságosan ki lennénk szolgáltatva akaratunknak, és állandóan úgy éreznénk: túl vagyunk hajtva. A lelki életnek formára van szüksége, amelynek keretei között kibontakozhat, nem pedig új meg új akarati döntésekre, hogy az ember erre vagy arra kényszerítse magát, s aztán állandóan rossz lelkiismerettel küzdjön – az ugyanis sohasem jó tanácsadó. Az egészséges életstílus elősegíti a lelki élet növekedését, gyógyítóan hat testre és lélekre egyaránt. Egy olyan lelki élet azonban, amely csak az akaraton alapul, meghaladja erőinket, és könnyen beteggé tesz, mert mindig lemaradunk elhatározásaink mögött, s aztán nem bírjuk elviselni a kettősséget.” 4

A negyedik szabály a megfelelő mennyiségű és minőségű alvásra vonatkozik. „Aki túl sokat alszik, álmatag lesz, és gyakran megfutamodik a kapcsolatok elől. Nem néz szembe a valósággal, alvásba menekül. Aki pedig túl keveset alszik, az túlfeszíti a húrt. Túlbecsüli önnön fontosságát, nem tudja átadni magát a pihenésnek.

Az ötödik a kiválasztásra, a hatodik pedig a lélek érzelemvilágának tisztelete, az arra való odafigyelés. „Az antik orvoslás tudatában van annak, hogy gondolataink és érzéseink beteggé tehetnek, s hogy nem élhetünk büntetlenül tartósan egy fedél alatt negatív gondolatokkal és érzésekkel. Az egészséges életmódhoz hozzátartozik a gondolatokkal és az érzelmekkel való helyes bánásmód is. … Nem pusztán az a cél, hogy a negatív gondolatainkat pozitívakkal helyettesítsük. … Mindenekelőtt be kell ismernünk érzéseinket. Ha a negatív érzéseket – gyűlölet vagy düh – csupán elfojtjuk, akkor lerakódnak a testben. Ahelyett, hogy elfojtanánk, vegyük szemügyre és éljük ki őket – persze mindig csak belső óvatossággal, és tekintettel másokra. Aki engedi a dühét felszínre törni, majd szemügyre veszi, és megpróbál a mélyére látni, az már nem fog egyszerűen hisztériázni. Az ilyen ember úgy fejezi ki magát, hogy a másik megértse. S miután valóban átélte a dühét, általa olyan érzésekhez juthat el, mint a szeretet és a meghittség utáni vágy, amelyet puszta elfojtással sohasem fedezett volna föl.” 5

Az egészségünk tehát lelki feladat, hallgatva a testünk üzenetére, érzéseinkre, szükségleteinkre. Tartós kizsákmányolása, túlhajtása, elhanyagolása sajnos nyomot hagy, és nem lesz erőnk ahhoz a sok széphez, jóhoz, amit szándékunkban áll tenni.

 

Jáki Zsuzsanna

 

1. Anselm Grün & Meinrad Dufner: Az egészség mint lelki feladat. Bencés lelkiségi sorozat 16. Pannonhalmi Főapátság Bencés Kiadó, Pannonhalma, 2017. , 21. old.
2. i.m. 26. old
3. i.m. 51. old
4. i.m. 62. old
5. i.m. 72-73. old