A csábító Anya azt mondta, ha még egyszer pocsolyába lépek, letöri a lábam. Azt hiszem ez így butaság, mert a múltkor láttam, amikor letört a…
Ma halt meg anyám. Vagy talán tegnap, nem is tudom pontosan. Ami őrület, mert ki az, aki ebben sem biztos. Anyám ebben is különbözött a…
Istent, Jézust nem sokat emlegetted. Ha imádkoztál is: titokba tetted. A holdtól féltél: megzavarta álmod. Hidegen hagytak hűs csillagvilágok. Az égen csak a „napocskát” szeretted.…
Tedd a kezed homlokomra, mintha kezed kezem volna. Úgy őrizz, mint ki gyilkolna, mintha éltem élted volna. Úgy szeress, mint ha jó volna, mintha szívem…
Özönvíz-táj ez, tág és szédítő, a kőkorszaknál ősibb az idő, emlékezés sem kísér az uton — Ekképp mesélték, csak innen tudom: mikor pelenkám volt még…
Kertünk paradicsom volt, Virága csupa csoda, Eperfánk mesemódon Az égbe szökött, oda. Nagy levele vígan esőzött Fejemre, mennyei áldás, S ha jöttek a bánatos őszök,…
Annak a tévedésnek nem lett volna szabad megtörténnie. Nem is lett volna semmi baj, ha Hildácska, a rendelőintézet kissé már hervadófélben lévő bombanője nem aznap…
Nemes Nagy Ágnes: Lámpa Lámpa van a szíved közepében, attól fénylik minden porcikád. Lámpafényed bársonyosra szűröd, mégis, ahol vékonyabb a bőröd, rózsaszínben földereng a szád.…
Régi friss reggeleim nem fogytak el egészen még néha villan elém bús napjaim sorábul egy nap mely mint aranyos kapú, vakítva tárul s jövők nyílt…
Mert már megint jönnek azok a fellegek, megint eső lesz. Megint sár lesz és ólmos ködburok a lélek körül. Éjszaka megint fennülhetek ébren, hallgatni, amint…