Fáraszt, hogy mégis hiába ömölt fejemre a perc lágy, szirupos árja, a koponyám: kerek, fanyar gyümölcs, magányom mégis csonthéjába zárja. Kemény vagyok és omló por…
Érdemes lesz? érdemes volt? Görbe, ami egyenes volt. Hol van erő és szerencse? Mi taszít ki? Ki vezet be? Tőle, hozzá, benne, érte, nála, néki,…
A pillanat, Mint temetőben a gyík, úgy szalad. A percek, Mint sivatagban a homok, peregnek. Az órák, Mint vándorok, az útat egyre rójják. A napok…
Nincs nyugalom, nincs nyugalom, – a szív, Amíg ver, mindörökre nyugtalan. De mindörökké nyughatatlanul, Istentől mégis Békessége van. Nyugalma nincs, de Békessége van. Békesség Istentől.…
Mit viszünk magunkkal egyik napról a másikra, hétről-hétre, …vagy egyik évről a másikra? Emlékeket, amelyek lehetnek tanulságosak vagy kellemetlenek. Lehetnek szépek, megszépültek, vagy lehangolóak.…
I. Harang csendül, Ének zendül, Messze zsong a hálaének, Az én kedves kis falumban Karácsonykor Magába száll minden lélek.…
Valami nagy-nagy tüzet kéne rakni, Hogy melegednének az emberek. Ráhányni mindent, ami antik, ócska, Csorbát, töröttet s ami új meg ép, Gyerekjátékot, – ó, boldog…
Testvéreimnek ezt az éneket, Akik velem együtt nézték sokszor a siető vizet És forgatagába bele nem szédültek És nem feledte el szemük a mosolyt. Házunk…
József Attila: A bánat A bánat szürke, néma postás, Sovány az arca, szeme kék, Keskeny válláról táska lóg le, Köntöse ócska, meg setét. Mellében olcsó tik-tak…
