Esténkint – régi keresztény szokás volt – Számot vetek a lelkiismerettel: Mit tettél ember, mit vétettél ember? És mit nem tettél ember, most felelj? Csordultig…
Néha a kezem kezedbe fogod És sétálni viszel. És én olyankor oly boldog vagyok! Mogorva házak ránknevetnek, Tarágú fák bókolva integetnek. Amerre megyünk, minden énekel.…
– Tulajdonképpen hogy terem a szeretet? – kérdeztem egyszer anyát. – Magról vetik – nevetett rám. – És honnan szerzik hozzá a magot? – Nem…
Alig volt dél – és íme este már, az ablakot ködfátyol keni be, áttetszik rajt’ sok vonalatlan árny sötét és mégis halavány szine. Benn ágy…
Visegrádi fénykép, Imre Gyurinak Körül feketecsipkés rom-falak… Sziklába markol még a gyökerük. A Duna ballag a várhegy alatt S a nap a málló kövek közé…
Az alábbi linken Cakó Ferenc homokanimációját láthatjuk, melyet Antonio Vivaldi Négy évszak című művének tavasz tétele ihletett. A zene hallgatása közben nemcsak a dallamok idézik…
Mindig Bébiről akartam írni, de sose sikerült. Viszont bármit is írtam le, ő „fogta a kezemet”. Hogy kicsoda is Bébi? Anyám nővére, ki egy gyerekkori…
„Kedves Jézuska, ezen a karácsonyon hadd mondjak én is egy vágyat. Nyakkendő nem kell. Meleg nyakbavaló kendő sem kell. S akármilyen különösen hangzik, könyv sem…
A héven ülök, útban munkába. Kicsit arrébb három idegen, egy farmeros, borostás fiatalember, szemben egy fiatalabb és egy idősebb nő. No meg az ellenőr, aki…
Ma reggel nem volt ülőhelyem. Ez ritkán fordul elő, de így most kényelmetlen álldogálással, bosszankodással indult a napom, ami nem annyira ritka, de mégis…, azért…,…
