Én a szívemet szétszakítottam: 
Ahány darabja, annyifele van. 

Én azt gondoltam, hogy ezt így lehet, 
És csorbát nem szenved a szeretet. 

Hittem, hogy minden darab új egész, 
S akit szeret, azért mindenre kész. 

Mindenre kész, - de ah, - erőtlen 
E balga, szétforgácsolt szerelem. 

Ez a tudat éget, mint a kereszt, 
Én Istenem, nem így akartam ezt. 

Nem így: kapni más lelke aranyát, 
S cserébe tarka rongyot adni át. 

Arany lélekkapun menni által, 
S fizetni pár színes szóvirággal. 

Egyformának lenni mindenkihez: 
Emberfeletti nagy szív kell ehhez. 

Én a szívemet szétszakítottam, 
Ahány darabja, annyifele van. 

Pár rongydarab jutott mindenkinek, - 
És nem jutott az egész senkinek.