Most vagyok hatvanhat éves. Csak azért nem járok óvodába, mert köhögést kapnék.
Csak azért élek, mert még nem haltam meg. Nem leszek öngyilkos, kivárom életem végét.
Közeleg amaz idő, mikor az ember a szemétől nem lát, a fülétől nem hall, a lábától nem jár, a kezétől nem fog.
Ekkor végleg befelé kell fordulni, belül sétálni, befelé figyelni. Csak a belső táj ne legyen barátságtalan.
Feltöltve: 2018.09.05.
