Életminőségünket leginkább az határozza meg, hogy mivel és hogyan töltjük a számunkra megadatott időt – vagyis mit és hogyan csinálunk. Cselekvéseink hatása azonban összetett, hiába jelent pozitív élményt pl. az étkezés, attól nem leszünk boldogok, ha folyamatosan eszünk. A pozitív élmények önmagukban nem tesznek boldoggá, de ha megfelelő mértékben élünk velük, javítják az életminőségünket. Csíkszentmihályi kutatásai szerint leginkább az étkezés, a szabadidős tevékenységek (közülük is az aktív kikapcsolódás), és a társas kapcsolatok jelentenek pozitív élményt. Az első lépés életminőségünk javításához szerinte az lehet, ha úgy alakítjuk a napunkat, hogy minél több jó élményhez jussunk. Ehhez ismernünk kell önmagunkat: tudnunk kell, egyáltalán mi az, ami pozitív hatást gyakorol ránk.
Az egyedüllét a legtöbb emberre lehangoló hatással van, a másokkal való együttlét viszont erősen motiváló, hiszen célokat és visszajelzéseket ad. A kutatások szerint a kapcsolataink közül a barátság adja a legtöbb pozitív élményt. A barát meghallgat, mellettünk áll, érzelmi támaszt nyújt, ami nagymértékben hozzájárul jó közérzetünkhöz. Életünk jobbá tételéhez tehát érdemes lelki energiáinkból a kapcsolatainkba fektetni.
Életminőségünkre hatással van a helyszín is: az emberek többsége szívesen van nyilvános helyeken barátokkal, mert ez szórakozást, kikapcsolódást jelent számára. Van, aki az autóvezetésben találja meg a legnagyobb szabadságot – mert eljuthat egy-egy számára fontos helyre, vagy a természetbe, ahol feltöltődhet. Otthonunk különböző helyiségei más-más hangulatot ébresztenek bennünk. A férfiak általában a hobbijuk helyszínén érzik jól magukat, ahol pl. barkácsolhatnak, a nők pedig legtöbbször arról számolnak be, hogy a fürdőszobában vannak a legjobb hangulatban, mert ott nem kell a családra figyelniük, vagy pedig a konyhában, ahol belefeledkeznek a főzésbe.
A környezet egyértelműen hatással van az alkotói tevékenységekre. A természet szépsége ösztönzőleg hat az emberre, gyakorta ihlet, és alkotókedv forrása. Nem véletlen, hogy a művészek, tudósok, lelki mesterek tudatosan választották meg a környezetüket. Az életminőség javításához tehát a környezeti változás is jól jöhet: már a felesleges tárgyak kiselejtezése, vagy az otthon átalakítása is kellemesebbé teheti közérzetünket.
A bioritmus szintén hatással van hogylétünkre. Hétvégén általában jobban érezzük magunkat, mint hétfőn. Viszont nagyon sok múlik a tervezésen: a tétlenség a vasárnapot is tönkre teheti, míg egy tervbe vett rítus, pl. istentisztelet, vagy egyéb megtervezett családi program – pl. kirándulás – a hét csúcspontjává emelheti. Ha lelki energiáinkat nem köti le valamilyen feladat, fizikai bajainkat sokkal erőteljesebben érezzük – a figyelem összpontosítása révén viszont képesek vagyunk ( ha csak időszakosan is) túllépni rajtuk. Az életritmus átalakítása, a napi időbeosztás igényeinknek, szükségleteinknek megfelelő tervezése jelentősen javíthatja életminőségünket.
Bár az említett külső tényezők nagyon fontosak boldogságunk szempontjából, Csíkszentmihályi felhívja a figyelmünket arra, hogy ennél is fontosabb, mihez kezdünk az adottságokkal. A cselekedetek nem önmagukban számítanak: a legfontosabb az, ahogyan cselekszünk.
Tróbert Anett Mária
Irodalom: Csíkszentmihályi Mihály: Az öröm művészete. Flow a mindennapokban. Nyitott Könyvműhely, Budapest, 2010
Feltöltve: 2014.08.10.
