Megeste már a dér a bokros oldalt, fenn vadlúd-ék húz vadlúd-ék után. Ragyog az ősz. És dalt hallok, rigódalt, egy ritka lombú vadcseresznyefán. – Ilyenkor…
Nem volt nálam csúnyább gyerek Rácpácegresen. Azazhogy mit beszélek, hetedhét országon nem akadt nálam csúnyább gyerek. A lábam gacsos volt, a hasam hordóhas, a fejem…
Emlékezés Forog az élet motorja Őrli egyre az éveket, És az ár továbbsodorja A megmaradt emlékeket. Amíg új évek születnek, Feledjük a régieket, S…
Reggel ha ébredsz s harsonáz feletted ez a mindennapos föltámadás, már megtudod, nem él sok-sok szeretted, ki éjjel élt s szivedbe bánat ás, de mert…
Ez a hónap az ünnep. Mintha mindig harangoznának, nagyon messze, a köd és a hó fátylai mögött. Gyermekkorunkban e hónap első napján árkus papírra, kék…
“Az utakat sokáig nem érti meg az ember. Csak lépdel az utakon és másra gondol. Néha széles az egyik út, aszfaltos, néha rögös, barázdás, meredek.…
Vállat-vető minden vállal, Kis halállal, nagy halállal, Sok igazzal és sok állal -: Szürke Sorsom mindig vállal. Mindig vállal: egyszer élek, Sohasem leszek cseléded, Nem-kért…
Halott. De mégis él. A széken ül velünk szemben. Étkezik. Beszél és hallgat. Néz, ha nézem, kulcsolja sápadt kezeit. Átlábolt, át a szörnyű vészen. Most…
A lábadozás ideje. Megtorpansz a kert előtt. Nyugalmas sárga fal kolostorcsendje háttered. Kezes szellőcske indul a füvek közűl, s mintha szentelt olajjal kenegetnék, érzékeid öt…
zarándok fényekből kárpitot sző a nappal a világ ma irgalmas fáradt sugarakkal feloldozza testemet a nap a november csöndje áll szálakra feslő arcomon munkálkodik az…
