A legnagyobb művészet tudod mi? Derűs szívvel megöregedni… Pihenni ott, hol tenni vágyol, Szó nélkül tűrni, ha van, ki vádol. Nem lenni bús, reményvesztett, Csendben…
Köszönjük neked fiam, hogy hazajöttél, mert mi már olyan öregek vagyunk, mint fönt a padláson az a falióra s a mutatónk már nagyon a temető…
Néha a kezem kezedbe fogod És sétálni viszel. És én olyankor oly boldog vagyok! Mogorva házak ránknevetnek, Tarágú fák bókolva integetnek. Amerre megyünk, minden énekel.…
– Tulajdonképpen hogy terem a szeretet? – kérdeztem egyszer anyát. – Magról vetik – nevetett rám. – És honnan szerzik hozzá a magot? – Nem…
Alig volt dél – és íme este már, az ablakot ködfátyol keni be, áttetszik rajt’ sok vonalatlan árny sötét és mégis halavány szine. Benn ágy…
Visegrádi fénykép, Imre Gyurinak Körül feketecsipkés rom-falak… Sziklába markol még a gyökerük. A Duna ballag a várhegy alatt S a nap a málló kövek közé…
Az alábbi linken Cakó Ferenc homokanimációját láthatjuk, melyet Antonio Vivaldi Négy évszak című művének tavasz tétele ihletett. A zene hallgatása közben nemcsak a dallamok idézik…
Esők után, melyek borúba vonták A házakat és lelkeket, Ha nap derül nyugatnak horizontján, Oly csodálatosak a fellegek: Aranyban égnek és bíborban égnek S az…
„Nem az igazság az élet alapja, hanem – az irgalom” – vallja Dosztojevszkij. A klasszikus orosz író gondolata nyomán felvetődhet, mérhető-e az irgalom? Vajon nagy…
Ma még tiéd körülötted minden. Adhatsz belőle. Adj hát, kinek nincs, Mert jön egy nap, talán nemsokára, S kihull kezedből minden földi kincs. És nem…
