Ha ellobog majd ifju lángom, Ha majd zokogni sem tudok S a sok, rommá verődött álmon Dermedten összeroskadok, Vajon a nyugvás tompa kínját Érezni nem…
Év évre telt, évekre évtized, s vitt, forgatott a forgó gömbsziget, vitt a vén Föld, fényévek tengerén, föl és le a Tejút fénykerekén, a robbanás…
“Azt hiszed, házat építettél, s pályád büszke ormairól elégedetten szemlélheted a világot? Nem tudod, hogy örökké vándor maradsz, s minden, amit csinálsz, az úton haladó…
Tágas, időtlen élete mellett megiramodott az enyém, átzakatol, mint a réten az expressz, pedig az a gyönyörű, kusza fű csupa fény. Néki bogárka, rigófióka, konyhakövön…
Térben és időben egy vagy a világgal, lassan növő fűvel, békés pálmaággal. Egy vagy Teremtőddel, egy vagy önmagaddal, egy a mindenséggel – a múló anyaggal. …
Tizennégy éve ül a kapubejáratban, egy kis tolóablak előtt. Mindössze kétfélét kérdeznek tőle. – Merre vannak a Montex irodái? Erre így válaszol: – Az első…
Egyszer, egy sugaras, pirosló reggelen, A virradati Napba két szemmel belenéztem. És ama reggel óta, örökre megigézten, Járok fényittasan és a Nap jár velem. Egy…
Bizony, egyszer majd fölserdülsz fiam, és állkapcsodon felpattan a zár, és beszélned kell. De emberi szó nem oszlik, mint a füst, vagy mint a köd,…
Most vagyok hatvanhat éves. Csak azért nem járok óvodába, mert köhögést kapnék. Csak azért élek, mert még nem haltam meg. Nem leszek öngyilkos, kivárom életem…
Mint kerek betonkeverő, forog ott fönn a nyári Nap, dőlnek belőle remegő, finom szemcséjű sugarak. Egy patak partján hűsölök, árnyékot vet a parti sás. Szemembe…
