Ahogy az öreg paraszt bácsi a hosszú évek tapasztalata alapján soha sem próbálja a még fagyos, kemény földbe beletenni a búzamagot, bármely szép muzsika sem fog szép élményt adni hallgatójának, ha az megkeményíti a szívét, s közömbös, netán ellenséges hozzáállással viszonyul az éppen hallgatott művekhez. A jó földbe került egészséges mag hamar kicsírázik, és új életet hoz.
A zenehallgatás élményének elsődleges feltétele a csend, a magunk nyugalmának a megalapozása. Csukott szemmel megnövekszik a hallási ingerküszöb, jobban tudunk figyelni a zene szépségére. A csendből kibújó szép komolyzenei hangzásvilág megkoronázza a lélek épülésének, fejlődésének kiteljesedését.
„A csend által kap értéket a hangzás, a hangzás által kap lehetőséget a lélek. A harmonikus lélek adja az élet értelmének élményét.” (Dr. Konta Ildikó Mária)
Érzelmeink erősen hatnak észlelésünkre, reakcióinkra, gondolkodási folyamatainkra és ezen keresztül teljesítményünkre is. Tehát, az érzelmeink igen csak nagy hatással vannak cselekedeteinkre. Nem mindegy, hogy milyen érzelmeket hordozunk magunkban. Ezért került a köztudatba, hogy az érzelmi intelligencia ugyanolyan fontossággal bír kapcsolatainkban, mint a szellemi képességeink. Az érzelmi intelligenciát meghatározza az érzelmek felismerése, megnevezése, kifejezése, intenzitásának észlelése, az indulatok ellenőrzése, a vágyteljesítés késleltetése, a stressz csökkentésének képessége. Hát ezekre igazán szükségünk van a mindennapokban!
Semmi sem helyettesíti azt, hogy az ember megtanulja az érzelmeit kifejezni zenében, mozgásban. Csináljunk valamit, ami szabadon, örömmel elindítja bennünk az életet! Mozogjunk (pl. zenére kéz, ujjmozgás – kínaiak gyönyörű kéztánca), sírjunk, nevessünk, rajzoljunk (pl. vonalakat, foltokat, alakzatokat, színeket) énekeljünk, érezzünk (pl. a víz érintését testünkön, az étel ízét, a környezetünk hangjait, az illatokat). Minden egyes ember és környezet hat és visszahat egymásra. Tekintet, mozdulat, hangszín, gesztusok, hangerő, színek, formák. A zene képes felébreszteni ezeket az elfelejtett területeket életünkben.
A hang az emberi szívben születik – mondta az V. századi kínai filozófus, Ji King. Dalra fakadunk, mondja a magyar nyelv gyönyörűen. Ahogy tavasszal a rügy kifakad úgy szabadul ki a lélek a dallamban.
S a hang nemcsak a fülünknek szól, hanem közvetlenül hat a lelkünkre is, a jobb agyféltekére is. A jobb agyfélteke pedig kormányoz, azaz egész testünk működését befolyásolja. A zenére a keringési rendszer és a légzés tudatalatti módon reagál. Ezért használják pl. egyes munkahelyeken rendszeresen, időnként adagolva, így késleltetve a fáradtság megjelenését. A hangulati mélypontoknál 15-30 perc időtartamban, vagy a munka kezdésekor, befejezésekor népszerű operettek, indulók, kedvenc zenék csökkentik az idegek terhelését, a ritmus növeli az izomerőt, a teljesítményt.
A legtisztább hang a természet hangja, az erdő, patak, szél zúgása. A mai ember alig részesül ebben. A jobb agyfélteke feladata nehéz, mert a harmóniát segítő hangok elhalkulnak a durva zajok tengerében, és lelkünk zavarodottsága egyre több megbetegedést okoz. Hallgassuk figyelmesen a reggeli madárcsicsergést, a szél zúgását, a vihar hangjait, az eső kopogását! A körülöttünk levő szimfonikus zenekart Isten vezényli. Páratlan örömöt nyújthat a nyitott, érdeklődő füleknek!
Dr. Nacsa Jánosné Dömötör Ildikó
Feltöltve: 2014.04.13.
