Korunk fogyasztói társadalma Garaczi Imre szerint „…a testet tette meg középponti médiummá, hiszen a tömegvilág fogyasztásának a test a legfontosabb tárgya. […] Ezt a testet nem önmagáért, az emberi nembeliség hordozójaként kell tisztelni és karbantartani, hanem azért, mert üzleti és reklámfelület. Ez a követelmény alakítja ki az emberi test modern és posztmodern esztétikáját. Ennek legfontosabb összetevői: a szép és arányos test fedetlen látványa, amelyet jó kondícióban és egészségben kell tartani […] a modern tömegember számára a test nem egy eleve adottság, hanem formálható, építhető és alakítható entitás. Fontos a test kinézete, hiszen az alakíthatóságban rejlik az egyik legnagyobb üzlet. A társadalom számára meghirdetett ideális testek – sportolók, színésznők, popénekesek – arra szolgálnak, hogy […] felhívják a tömegembert arra, hogy azonosságát ne önmagában, hanem az ideál megvalósításában keresse.” Így az elsősorban fogyasztóként tekintett ember, legyen fiatal vagy szépkorú, mindinkább az individualizmus, a szélsőséges narcizmus és a gyakorlati materializmus értékrendjének áldozatává válik.
Mélyen hiszem, hogy a sport nem azonos a világ által preferált – sokszor igen káros hatású – testkultusszal. A testnek helye, szerepe és funkciója van, tehát értékként kell kezelni, mozgatni, gondozni kell, hogy vihesse lelkét a földi zarándokúton. De a túlzásba vitt testre koncentrálás, amely háttérbe szorítja a lelket, számos pszichés betegség forrása lehet. Ugyan gyönyörű a szemnek és csábító az érzékeknek egy tökéletesen kidolgozott test, de ha pusztán ez a végcél, akkor az csupán öncéllá lehet. Vajon miért él olyan sok gyönyörű testű/alakú sztár narkotikumokkal? Mert a boldogság forrása a lélekben rejlik, s a „lélekápolásnak” legalább annyi teret, időt és energiát kell hagyni, mint a test fizikai karbantartásának. Ám nem könnyű egyensúlyban tartani test és lélek dolgait.
A helyes értelemben vett sport szemléletmód és mozgásszeretet, melynek célja a testedzés, a versenyzés, a szórakozás, eredmény elérése, a képességek fejlesztése – de a valódi cél és az igazi versengés nem feltétlenül az, amit a világ ma diktál.
Akármit mond, akárhogyan ítél a média vagy az emberek, Isten számára mindenki csodálatos, mert mindnyájan az ő teremtményei vagyunk, az „ő képére és hasonlatosságára”. A jézusi látásmód „fordított” szemléletű: ő bensőnkből kiindulva szemlél bennünket, testi-lelki egységben látja, és így szereti az embert, „ahogyan van”. Az életet ajándékba kapja mindenki – névre szólóan, egyéni időtartamra és egyéni küldetéssel. S ezt az ajándékot felelősségteljesen kell működtetni testi és fizikai valóságában – és lélekben.
Szent Ágoston szavai szerint: „Fecisti nos ad Te… Magadnak, magadhoz teremtettél minket…” Isten alkotása vagyunk, tőle jöttünk, és hozzá vagyunk rendelve Krisztusban. Minden az emberért van, az ember Krisztusért, Krisztus pedig Istenért. Isten létünk Forrása és végső Célunk, ő, aki – a próféta szerint – örök szeretettel szeretett (Jer 31,3), tenyerére rajzolt és nevünkön nevezett bennünket.
Életutunk Istentől Istenig vezet.
Forrás: Molnár Renáta: A „Mesteredző”, aki értünk gyalogolt. Jézusi gyaloglás/Gyaloglás Jézussal. In: Molnár Renáta – Hofher József SJ: A mozgás lelkisége — Nordic walking és szemlélődő ima. Jezsuita Kiadó, Budapest, 2016. 31-33.
Feltöltve: 2017.01.08.
