Ha felvillansz, tündöklő fény,
Átlobbansz a reggeleken,
A harangszó méltóságán,
Bearanyozod a létet,
És aztán eltűnsz hirtelen
A hívatlan alkonyatból.
Nem ismerhet, nem tud rólad
A tapintható sötétség.
Csak én, egyedül én magam
Emlékezem rád. És csak én
Tudok rólad, ki terheket
Cipelek: én, ki bort iszom,
És várakozom, virrasztok –
Feltámadásod napjáig.
Feltöltve: 2017.08.06.
