Az „ép testben ép lélek” mindig aktuális: test és lélek elválaszthatatlan egységet alkot. Az „ép” azonban nem jelent hibátlant, vagy tökéletest. Az egészség modern értelmezésben nem csupán a fizikai betegség hiánya, hanem lelki egészség és szociális jóllét is – harmónia, egyensúlyi állapot. A WHO szerint a fizikai állapot és a lelki állapot mellett az egészséget meghatározza az autonómia (önállóság, függetlenség), a társas kapcsolatok, a környezet, és a spiritualitás (lelkiség, hit, gyökerek, ősök tisztelete) minősége is. Az orvoslásban a gyógyítás mellett egyre hangsúlyosabbá válik a megelőzés. Így a betegséget okozó tényezők mellett növekvő figyelmet kapnak azok a faktorok, amelyek ezek mellett/ellenére is lehetővé teszik az egészség megőrzését. Ezáltal az életminőség alakulásában előtérbe kerül az egyén felelőssége, tudatossága is.
A mozgás a kutatások szerint pozitív hatással bír számos lelki betegségben: szorongásoldó, hangulatjavító hatása miatt pl. igen jótékony depresszió esetén, mérsékli a stressz negatív hatásait. Rendkívül fontos azonban nemcsak a kezelésben, hanem a megelőzésben is – a rendszeres mozgás segít megőrizni lelki egészségünket, egyensúlyunkat: javítja pl. az önértékelést, önbizalmat, memóriát, tanulási képességeket, koncentrációt, munkakedvet, kreativitást, alvást. Ha megtapasztaljuk a mozgás pozitív hatásait, előbb-utóbb igényünkké, életünk, napjaink természetes részévé válik. A hatások tartóssá válásához fontos a rendszeresség, és a megfelelő mennyiség – viszont jó hír, hogy a napi többször kevesebb is hatékony, tehát nemcsak egyszer hosszabb ideig „érdemes” mozogni :-)! És a legfontosabb: sosem késő elkezdeni… Ráadásul nyár van: kezdhetjük is egy kis kimozdulással, sétával!
Tróbert Anett Mária
Feltöltve: 2014.06.08.
