Tudományos vizsgálatok is igazolják, hogy a természet jótékonyan befolyásolja a hangulatunkat, a közérzetünket. Az environmental psychology (környezet- vagy tájpszichológia) elnevezésű interdiszciplináris tudományág azt vizsgálja, hogy a különféle környezetek milyen hatást gyakorolnak az emberi pszichére. A természetet nem csupán „élőhelynek” tekinti, hanem az idegállapotra is ható környezetnek, amely megérinti érzelmeinket.
Szép tájakon a járás ritmikus mozgása, a teremtett világgal való kapcsolat frissíti és élénkíti a testet, a lelket pedig megnyugtatja.
A járás egészségmegőrző szerepe
A séta/a gyaloglás a legjobb orvosság. Hippokratész ókori görög orvos bölcs állítása kiállta az idő próbáját.
Manapság tudományos alapon vizsgálják, körülbelül mennyi lépést kell tennünk a testi egészség fenntartása érdekében. Az általános adatok szerint – egészségi állapottól függően – legalább napi tízezer lépés indít el a testi egészséghez vezető úton.
A különböző tempóban végzett járás valóságos gyógyír a szívnek, a keringésnek, a vérnyomásnak és az immunrendszernek, ugyanakkor javítja az anyagcsere paramétereit is.
Számokban is kifejezhető, milyen kedvező hatást érhetünk el a ritmikus-egyenletes mozgástréninggel. A tüdőkapacitás nő, javul az egész szervezet oxigénellátása, az izomanyagcsere az egyenletes terhelés hatására akár ötvenszeresére is emelkedhet, a szervezet anyagcseréje tíz-hússzorosára. A szíven átáramló vérmennyiség az ötszörösére nőhet. Hosszú távon pedig a rendszeres terhelés hatására a pulzusszám csökken, a szív kapacitása nő, a vérnyomás, a szívinfarktus esélye, a test zsírszövettartalma csökken, növekszik a védő koleszterin és csökken az ártalmas koleszterin szintje. Csökken a trombózisveszély is, viszont nő az ereken átáramló vérmennyiség, növekszik a hasűri szervek aktivitása, javul a csontozat mésztartalma, az immunaktivitás pedig leginkább a természetes ölősejtek számának és aktivitásának növekedésében mutatkozik meg. A mozgás a stresszkezelés egyik kiváló eszköze, hiszen stresszhormonokat épít le, és endorfint (boldogsághormont) szabadít fel.
Ismeretes, hogy negyven-ötven éves kortól az izomerő és az izomtömeg csökken. De a rendszeres és megfelelő intenzitású kardiotestmozgás karbantarthatja, sőt növelheti az izom tömegét, erejét, érhálózatát, vérellátottságát. Javíthatja a csont szerkezetét és sűrűségét, segíthet a csontritkulás megelőzésében.
Bizonyos mozgásintenzitás és megfelelő rendszeresség élettani szempontból különböző módon hat a testre. Sejtszintű változást nem lehet két hét alatt elérni. Körülbelül három hónap rendszeres és megfelelő intenzitású testmozgás szükséges, hogy sejtjeink is megérezzék: barátként segítjük működésüket.
A járás különböző formái különféle célokat szolgálhatnak. Például negyven perc nyugodt, lazító tempójú gyaloglás – amelynek során percenként 55–65 lépést teszünk meg – beindítja ugyan a szervezet alkalmazkodási mechanizmusát, de csupán minimális strukturális változást hoz létre. Ha lazítás a cél, akkor ez a tempó tökéletesen megfelelő. Ha azonban szív- és érrendszerünk állapotán kívánunk javítani, növelnünk kell a lépésszámot, tempósabban kell gyalogolnunk.
A testi erőfeszítés hatására több mellékvesekéreg-stimuláló (adrenokortikotrop) hormon termelődik. Ez a „kreativitáshormon” csökkenti a vérnyomást, lassítja a pulzust, élénkít, segíti a koncentrációt. Ráadásul a friss levegőn végzett testmozgás hatására javul az agy vér- és oxigénellátása, s ezzel párhuzamosan a teljesítőképessége is.
A rendszeres gyaloglás jótékony hatását tudományos kutatások is alátámasztják. Ha életmódot váltunk, mozgunk, a sejtek genetikai szinten is megfiatalodhatnak: „A telomer az
életmódunk lenyomata. A kromoszómák végén található »védősapka « hozzájárul az örökítőanyag (DNS) stabilitásához. Óvja a kromoszómát, és megakadályozza, hogy a sejtosztódáskor sérüljön a genetikai információ. Ahogyan haladunk a szépkor felé, a hossza csökken, a védelem gyengül, a sejt pedig öregszik, s ez megnöveli a krónikus betegségek (például a cukorbetegség, az érelmeszesedés, a csontritkulás) kialakulásának kockázatát. Életmódváltással azonban a védősapka hosszcsökkenése bizonyos mértékben megállítható, visszafordítható.”
Forrás: Molnár Renáta: A „Mesteredző”, aki értünk gyalogolt. Jézusi gyaloglás/Gyaloglás Jézussal. In: Molnár Renáta – Hofher József SJ: A mozgás lelkisége — Nordic walking és szemlélődő ima. Jezsuita Kiadó, Budapest, 2016. 41-43.
Feltöltve: 2017.01.22.
