Az elmúlt néhány száz évben – főként a városiasodás miatt – az ember eltávolodott a természettől. A modern társadalom kevéssé ösztönzi az embert a természettel való szoros kapcsolatra, pedig a biológiai jólléten túl mentális, spirituális, szociális jóllétünk is összefonódik vele. Városi környezetben sokak számára a parkok jelentik az egyetlen találkozási pontot a természettel. Talán éppen ezért, napjainkban sokat kutatott terület a városi növényzet szerepe. Az eredmények azt mutatják, hogy a zöld területek közelsége erősen hat az egészségi állapotra: csökkenti a stressz káros hatásait, elősegíti a fizikai aktivitást, javítja az életkörülményeket és pozitívan hat az egészség szubjektív megítélésére is. Az életkörülményekhez köthető elégedettség, és a társas kapcsolatok is pozitív összefüggést mutatnak a növényi környezettel. Az egészséghez a fizikai és mentális állapoton túl hozzátartozik a szociális dimenzió is, ami például a rekreációs és találkozási helyek biztosítása miatt hozható összefüggésbe a természettel. A parkok helyet adhatnak rendezvényeknek, és az oktatásnak is kiemelt helyszínei lehetnek.
A városi zöld területek pozitív hatása az egészség, a jóllét, és a társas kapcsolatok elősegítése mellett megmutatkozik a természeti egyensúly megőrzésében is: a városi növényzet például feltétele az élővilág sokféleségének, pozitívan hat a hőmérsékleti viszonyokra, javítja a levegő minőségét és a vízelvezetést. A zöldövezetek gazdasági szempontból sem elhanyagolhatóak: növelik az épített környezet értékét, biztosítják a növényi termékeket, és a turizmus szempontjából is egyre fontosabbak.
Mindennek ellenére a parkok gyakran elhanyagoltak, és nem biztonságosak. A zöldövezetek építése, gondozása, védelme közös és egyéni érdekünk – ennek előmozdítása valamennyiünk feladata.
Egy kis erkély, terasz is igazi oázissá varázsolható, amely megpihenést nyújt.
Tróbert Anett Mária
Feltöltve: 2015.03.08.
