Rohanó világunkban nehéz időt szentelni magunkra, mégis, számtalanszor megtapasztalhatjuk, hogy az én-idő nagyon jó befektetés: sokszorosan megtérül. A töltekezésre, rekreációra fordított időben a „passzívabb” tevékenységek (pihenés, TV, net, olvasás…) mellett helyet kell kapnia az aktivitásnak is (alkotás, sport, kertészkedés, kirándulás…), amely bizonyítottan növeli a fizikai és szellemi teljesítményt, segít a lelki egészség megőrzésében, valamint fontos eszköz a lelki fejlődésben is.
Az élet mozgás, szüntelen változás, dinamizmus. Ez nemcsak a nagybetűs Életre igaz, hanem egyéni szinten is – fizikai, szellemi és lelki síkon egyaránt. A (megfelelő) mozgás nem fakultatív plusz, hanem alapszükséglet, amelyre éppúgy szüksége van szervezetünknek, mint az egészséges táplálékra. Változó annak megítélése, hogy heti hány óra mozgás az ideális (legtöbbször heti 5X30 percet tartanak minimumnak), abban azonban minden szakember egyetért, hogy rendszeresség nélkül a mozgás nem fejtheti ki jótékony hatásait. Már a kevés is több, mint a semmi :-), ezért a legfontosabb az, hogy elkezdjük! Ha irreális igényekkel és elvárásokkal indulunk, és teljesíthetetlen célokat tűzünk ki magunk elé, akkor vagy neki se kezdünk, mert „heti egy óra úgysem ér semmit”, vagy túlterhelődve kudarcokba ütközünk, és elkedvtelenedünk.
A megfelelő mozgásformát mindenkinek egyénileg kell megtalálnia, hiszen fontos, hogy olyat válasszunk, amit szívesen végzünk, nem csak „kipipálunk” egy újabb teljesítendő feladatként. A nekünk való mozgás kiválasztásában kérhetjük orvos, gyógytornász tanácsát, mert az életkori sajátosságok, egészségi állapot, erőnlét meghatározzák szükségleteinket, amelyeket figyelembe kell vennünk a sérülések, vagy túlterhelés elkerülése végett.
Tróbert Anett Mária
Feltöltve: 2014.06.01.
