Ma halt meg anyám. Vagy talán tegnap, nem is tudom pontosan. Ami őrület, mert ki az, aki ebben sem biztos. Anyám ebben is különbözött a…
Istent, Jézust nem sokat emlegetted. Ha imádkoztál is: titokba tetted. A holdtól féltél: megzavarta álmod. Hidegen hagytak hűs csillagvilágok. Az égen csak a „napocskát” szeretted.…
Tedd a kezed homlokomra, mintha kezed kezem volna. Úgy őrizz, mint ki gyilkolna, mintha éltem élted volna. Úgy szeress, mint ha jó volna, mintha szívem…
Özönvíz-táj ez, tág és szédítő, a kőkorszaknál ősibb az idő, emlékezés sem kísér az uton — Ekképp mesélték, csak innen tudom: mikor pelenkám volt még…
Táncol a csönd fehér tarlón, trombitája égszín virág, hatalmától megnémulnak nádasok és bölömbikák. Táncol a csönd háztetőkön, fáradtaknak jó az álom, ablak alatt, kertek alatt …
A tegnapot most váltja föl a holnap. Sötéten silbakolnak még a fák. Az út köves, házszegte pusztaság. Utolsó fénye húny a csillagoknak. A karavánja jár…
Valami nagy-nagy tüzet kéne rakni, Hogy melegednének az emberek. Ráhányni mindent, ami antik, ócska, Csorbát, töröttet s ami új meg ép, Gyerekjátékot, – ó, boldog…
Testvéreimnek ezt az éneket, Akik velem együtt nézték sokszor a siető vizet És forgatagába bele nem szédültek És nem feledte el szemük a mosolyt. Házunk…
Szép úri nép, didergő itt a fény, Szükség van itt vidám harangozóra… Lecsúszott vén napunk az ég ivén: Szép úri nép, hisz ez farsangi óra,…