Arisztotelész szerint az ember értelmes élőlény, és ugyanakkor szociális élőlény. Karl Rahner e kettőt összekapcsolva a következőképpen határozza meg az embert: az ember kérdező és…
A beszédet tanulni kell. Ez passzív folyamat. Amikor a kisgyermek beszélni tanul, már létezik egy kész nyelv, amelyet fokozatosan magáévá kell tennie. Mindaz, ami írott,…
Már ledőlnek a lelkem tornyai, Miket a hiúság emelt, És porrá teszek minden cifra házat, És pusztasággá teszem e kebelt, Hol főlehajtva bujdos az alázat.…
Amikor dolgozom: belefeledkezem munkámba, és megfeledkezem magamról. S ez érvényes minden valódi érzésre és cselekvésre; ugyanez történik velünk, amikor szeretünk vagy elmélyülten gondolkodunk. Munka és szeretet mélységesen rokon abban,…
A közös emlékezés fenntartója A múltban az emberek nagy tisztelettel voltak az öregek iránt. Ovidius, a latin költő írta: „Nagy volt egykor a tisztelete az ősz…
Mt, 25,1- 13: 1 „Akkor hasonló lesz a mennyek országa a tíz szűzhöz, akik fogták lámpásaikat és kimentek a vőlegény elé. 2 Öt közülük ostoba volt,…
„Agathón atyáról mesélik, hogy hosszú időt töltött tanítványaival együtt egy kellion építésével. Amikor elkészítették a kelliont, eljöttek hogy lakjanak benne. Az első héten azonban észrevett…
Nem kell ahhoz éles szem, hogy fölismerjük az ítélkezők „alaptörvényét”. Gyengéiket (esetleg bűneiket) szentesítve hibának egyedül a mások sajátos gyengéit róják fel. Így van ez…
Bűneinkről hajlamosak vagyunk valamiféle jogászi szintről ítélkezni, s így, ha mindjárt esendőnek és bűnösnek érezzük is magunkat, úgy véljük, mérhetetlen távolság választ el bennünket a…
Gyökössy Endre: A „hely-telen” életű ember zsoltára A 102. zsoltár „A nyomorultak imádsága” – ahogy az első sorában áll. Valóban, ebben a zsoltárban minden nyomorúságról…
