Fáraszt, hogy mégis hiába ömölt fejemre a perc lágy, szirupos árja, a koponyám: kerek, fanyar gyümölcs, magányom mégis csonthéjába zárja. Kemény vagyok és omló por…
Lent a patak zúg. – De most jő a szél – És elkezdi a fenyves idefenn. Ifjú cserjék vad sörénye lobog És az öreg fenyők…
Hová merültél, milyen mélységekbe? ha tudnám is, nem követhetnélek, de nem szomorúan, nem kétségbeesve gondolnék rád, a reménység belepne zöld repkényével, és egy könnyű lepke …
Azért az mégis nagyon zavarba ejt, hogy épp elindultam Odaátról Ideátba , és máris kiderült, ezzel az egész születésdologgal baj van, és nem csak afféle…
A csábító Anya azt mondta, ha még egyszer pocsolyába lépek, letöri a lábam. Azt hiszem ez így butaság, mert a múltkor láttam, amikor letört a…
Ma halt meg anyám. Vagy talán tegnap, nem is tudom pontosan. Ami őrület, mert ki az, aki ebben sem biztos. Anyám ebben is különbözött a…
Istent, Jézust nem sokat emlegetted. Ha imádkoztál is: titokba tetted. A holdtól féltél: megzavarta álmod. Hidegen hagytak hűs csillagvilágok. Az égen csak a „napocskát” szeretted.…
Tedd a kezed homlokomra, mintha kezed kezem volna. Úgy őrizz, mint ki gyilkolna, mintha éltem élted volna. Úgy szeress, mint ha jó volna, mintha szívem…
Özönvíz-táj ez, tág és szédítő, a kőkorszaknál ősibb az idő, emlékezés sem kísér az uton — Ekképp mesélték, csak innen tudom: mikor pelenkám volt még…
Kertünk paradicsom volt, Virága csupa csoda, Eperfánk mesemódon Az égbe szökött, oda. Nagy levele vígan esőzött Fejemre, mennyei áldás, S ha jöttek a bánatos őszök,…
