Ma halt meg anyám. Vagy talán tegnap, nem is tudom pontosan. Ami őrület, mert ki az, aki ebben sem biztos. Anyám ebben is különbözött a…
Istent, Jézust nem sokat emlegetted. Ha imádkoztál is: titokba tetted. A holdtól féltél: megzavarta álmod. Hidegen hagytak hűs csillagvilágok. Az égen csak a „napocskát” szeretted.…
Tedd a kezed homlokomra, mintha kezed kezem volna. Úgy őrizz, mint ki gyilkolna, mintha éltem élted volna. Úgy szeress, mint ha jó volna, mintha szívem…
Özönvíz-táj ez, tág és szédítő, a kőkorszaknál ősibb az idő, emlékezés sem kísér az uton — Ekképp mesélték, csak innen tudom: mikor pelenkám volt még…
Érdemes lesz? érdemes volt? Görbe, ami egyenes volt. Hol van erő és szerencse? Mi taszít ki? Ki vezet be? Tőle, hozzá, benne, érte, nála, néki,…
Mit viszünk magunkkal egyik napról a másikra, hétről-hétre, …vagy egyik évről a másikra? Emlékeket, amelyek lehetnek tanulságosak vagy kellemetlenek. Lehetnek szépek, megszépültek, vagy lehangolóak.…
I. Harang csendül, Ének zendül, Messze zsong a hálaének, Az én kedves kis falumban Karácsonykor Magába száll minden lélek.…
Valami nagy-nagy tüzet kéne rakni, Hogy melegednének az emberek. Ráhányni mindent, ami antik, ócska, Csorbát, töröttet s ami új meg ép, Gyerekjátékot, – ó, boldog…
Testvéreimnek ezt az éneket, Akik velem együtt nézték sokszor a siető vizet És forgatagába bele nem szédültek És nem feledte el szemük a mosolyt. Házunk…
Szép úri nép, didergő itt a fény, Szükség van itt vidám harangozóra… Lecsúszott vén napunk az ég ivén: Szép úri nép, hisz ez farsangi óra,…
