Tedd a kezed homlokomra, mintha kezed kezem volna. Úgy őrizz, mint ki gyilkolna, mintha éltem élted volna. Úgy szeress, mint ha jó volna, mintha szívem…
Özönvíz-táj ez, tág és szédítő, a kőkorszaknál ősibb az idő, emlékezés sem kísér az uton — Ekképp mesélték, csak innen tudom: mikor pelenkám volt még…
Kertünk paradicsom volt, Virága csupa csoda, Eperfánk mesemódon Az égbe szökött, oda. Nagy levele vígan esőzött Fejemre, mennyei áldás, S ha jöttek a bánatos őszök,…
Annak a tévedésnek nem lett volna szabad megtörténnie. Nem is lett volna semmi baj, ha Hildácska, a rendelőintézet kissé már hervadófélben lévő bombanője nem aznap…
Gyötrött és tépett magamat Régi hiteiben fürösztve Vérből, jajból és lángból Szedegetem össze S elteszem, mint életes holtat. Kell még Tegnapról hív tanu S kell…
A héven ülök, útban munkába. Kicsit arrébb három idegen, egy farmeros, borostás fiatalember, szemben egy fiatalabb és egy idősebb nő. No meg az ellenőr, aki…
Tavasz van, tavasz van, gyönyörű tavasz, A vén Duna karcsú gőzösökre gondol, Tavasz van! Hallod-e? Nézd, hogy karikázik Mezei szagokkal a tavaszi szél. Jaj, te,…
Ma reggel nem volt ülőhelyem. Ez ritkán fordul elő, de így most kényelmetlen álldogálással, bosszankodással indult a napom, ami nem annyira ritka, de mégis…, azért…,…
Te soha többé nem leszel nyugodt, S nem lesz tiéd a nyárspolgári béke, Mert beléd hullott az Isten vetése, És azt kitépni nem lehet, Vagy…
