Ma halt meg anyám. Vagy talán tegnap, nem is tudom pontosan. Ami őrület, mert ki az, aki ebben sem biztos. Anyám ebben is különbözött a…
Istent, Jézust nem sokat emlegetted. Ha imádkoztál is: titokba tetted. A holdtól féltél: megzavarta álmod. Hidegen hagytak hűs csillagvilágok. Az égen csak a „napocskát” szeretted.…
Kertünk paradicsom volt, Virága csupa csoda, Eperfánk mesemódon Az égbe szökött, oda. Nagy levele vígan esőzött Fejemre, mennyei áldás, S ha jöttek a bánatos őszök,…
Annak a tévedésnek nem lett volna szabad megtörténnie. Nem is lett volna semmi baj, ha Hildácska, a rendelőintézet kissé már hervadófélben lévő bombanője nem aznap…
Mi van a fák között? Olyan mélység, amelyben el tudtok tévedni? Vagy nincs tévedés, csak a végső igaz? És milyen az igazság? Milyen az az…
Juhász Gyula: A bárka révbe indul Az élet egyre mélyebb És egyre csöndesebb És kincsesek a mélyek Nyugodt roncsok felett. A csillagok szelídek, A…
Nemes Nagy Ágnes: Tavasz felé A Bak-térítő homloka világol, faragva hitből és politikából: észak felé közeledik a nyár. Emeld fejed, emeld a fénybe érett,…
Ady Endre: Életem apadó ere Életem szegény és apadó ere, Melynek volt-sodra vad sással nőtt tele, Fájva vigyázlak. Meddig lézeng még tévedt, sekély vized S néhány…
Ady Endre: Az elsüllyedt utak Hívott a titkok nagy mezője, Kellette magát száz sima út És én legényesen, dalolva Csaptam mögöttem be a kaput. Valamennyi…
Ha dübörögve, hirtelen bezárul Mögöttem rozsdás aranykapud, élet, Mi fáj nekem e keserű világbul, Mi lesz az, amit akkor sírva érzek? Mi vonja vissza még…
