Azért az mégis nagyon zavarba ejt, hogy épp elindultam Odaátról Ideátba , és máris kiderült, ezzel az egész születésdologgal baj van, és nem csak afféle…
A csábító Anya azt mondta, ha még egyszer pocsolyába lépek, letöri a lábam. Azt hiszem ez így butaság, mert a múltkor láttam, amikor letört a…
Ma halt meg anyám. Vagy talán tegnap, nem is tudom pontosan. Ami őrület, mert ki az, aki ebben sem biztos. Anyám ebben is különbözött a…
Istent, Jézust nem sokat emlegetted. Ha imádkoztál is: titokba tetted. A holdtól féltél: megzavarta álmod. Hidegen hagytak hűs csillagvilágok. Az égen csak a „napocskát” szeretted.…
Mi van a fák között? Olyan mélység, amelyben el tudtok tévedni? Vagy nincs tévedés, csak a végső igaz? És milyen az igazság? Milyen az az…
Juhász Gyula: A bárka révbe indul Az élet egyre mélyebb És egyre csöndesebb És kincsesek a mélyek Nyugodt roncsok felett. A csillagok szelídek, A…
Nemes Nagy Ágnes: Tavasz felé A Bak-térítő homloka világol, faragva hitből és politikából: észak felé közeledik a nyár. Emeld fejed, emeld a fénybe érett,…
Ha dübörögve, hirtelen bezárul Mögöttem rozsdás aranykapud, élet, Mi fáj nekem e keserű világbul, Mi lesz az, amit akkor sírva érzek? Mi vonja vissza még…
Szeretni ezt az életet, az egyetlent a végest, Szeretni még ha bánt is, ha mostohánk is néhanap, de kék az ég, és süt a nap,…
Ady Endre: Életem apadó ere Életem szegény és apadó ere, Melynek volt-sodra vad sással nőtt tele, Fájva vigyázlak. Meddig lézeng még tévedt, sekély vized S néhány…
