Az ember személyisége érzékeny, és értékes, hiszen megismételhetetlen. Ezért nagyon óvatosan kell bánni vele. A személyiségelméleteknek ezért ellenőrizhetőnek kell lenniük. A pszichológia alapelve: Ne árts!
Ezért még a legbrilliánsabb ötleteket is próbák alá vetik, mielőtt elfogadják őket. A személyiségpszichológia olyan tudományterület, ahol nagyon sok kutatás folyik, és sokat számít a kutatás bizonyító ereje. Az emberi személyiség megrajzolása, feltérképezése akkor ad a valóságnak megfelelő jellemzést, ha a személyiség elemei biztonsággal megmérhetők. Ezeket a pontos méréseket szolgálják a pszichológiai tesztek, kérdőívek, megfigyelések.
Amikor egy ember jól érzi magát, keveset gondolkodik arról, vajon milyen pszichológiai folyamatok segítik a jó érzései megélésében. Általában akkor merül fel a pszichológiai tudás szükségessége, amikor zavar támad az egészséges folyamatokban, és problémák mutatkoznak az egyén viselkedésében.
A pszichológia személyiségelméletei arra a kérdésre keresik a választ, hogyan fordíthatók vissza a problematikus folyamatok, és hogyan segíthető elő a hatékony életvezetés. Amikor valamilyen személyes problémával küszködünk, érdemes olyan szemléletű segítséget igénybe venni, ahol a személyiséget mint koherens (összefüggő) egészet szemléli meg a szakember, s nem csak a kiragadott problémával foglalkozik. Ekkor ugyanis sok hasonló probléma megoldása lehetővé válik egy terápiás folyamatban. Új viselkedési módok, mintázatok tanulhatók, amelyek a személyiség sikeresebb működését teszik lehetővé.
Példa: Egy fiú tanulási nehézségekkel küszködik, és a családja már-már úgy dönt, hogy alacsonyabb követelményű iskolában kellene folytatni a tanulást. Mielőtt véglegesen döntenek, tanácsadásra kísérik el a 19 éves egyetemistát. A fiú felvételi pontszáma kiemelkedő volt, érthetetlenek a tanulási nehézségei. A tanácsadó kérdései nem korlátozódnak a jelen helyzetre, hanem feltárják a korábbi tanulással, teljesítménnyel kapcsolatos élményeket is. A fiú sok más korábbi élménye között megemlíti azt is, amikor úgy érezte, hogy tökéletesen felkészült, de mégis rossz jegyet kapott a dolgozatára. Amikor erről beszél, sokkal feszültebbnek tűnik. Így fény derül olyan csalódásokra, amelyek lassan lerombolták az önbizalmát, és eluralkodott rajta az az érzés, hogy nem tud megfelelni a kihívásoknak. A fiú önbizalmát kell helyre állítani, tehát a személyiség sérülésére kell gyógyírt keresni, nem a követelményeket csökkenteni. Belátható, hogy a fiú egész életére hatással van az, hogy nem a kiragadott problémával (tanulási nehézség) foglalkoznak csak, hanem a félresiklott személyiségfejlődést (önbizalomhiány) igyekeznek helyre állítani.
Személyiségfejlesztés
A személyiségfejlesztés egy egész életen át tartó folyamat. Sok eszköze van. Amikor irodalmi műveket olvasunk, amikor önsegítő könyveket olvasunk, zenét hallgatunk, vagy önsegítő csoportba járunk, akkor autodidakta módon végezük a személyiségfejlesztés munkáját. Amikor szakemberhez fordulunk, akkor professzionális személyiségfejlesztés az elvárásunk. Ahhoz, hogy a személyiségfejlesztés hatékony legyen, minél pontosabb képet kell kapnunk sajár személyiségünkről. Ezért a személyiséget igyekszünk megmérni, azaz minél több információt gyűjteni róla.
Professzionális személyiségfejlesztés
A professzionális személyiségfejlesztés két fő információforrása: az önjellemzés, és a megfigyelői értékelés. Fontos kérdés a szubjektivitás és az objektivitás kérdése. Vannak olyan személyiségmutatók, amelyeket szubjektívnak, és vannak, amelyeket objektívnek tekinthetünk. Az önjellemzéskor a személy saját maga számol be arról, hogy milyennek tartja magát, hogyan érez, vagy viselkedik. Fontos megfigyelési szempont ebben az esetben az is, hogy a személy mit és hogyan mond el magáról. Az önjellemzés nagyrészt szubjektív információforrás, emiatt gyakran torzít.
Kérdőívekkel, tesztekkel, személyiségleltárakkal és más módszerekkel a szakember az objektivitást erősíti a személyiség megmérésében. Például, ha összeszámoljuk, hogy valaki hányszor akad el beszéd közben, ez egy objektív mérés, mert még nincs benne értelmezés. De erre a kapott számra (mutatóra) támaszkodhatunk, amikor az idegesség mértékére szeretnénk következtetni. A következtetésben már van szubjektivitás, mert ez már értelmezés, de maga a mutató objektív.
Az emberek gyakran olyan dolgokat tanulnak meg, amelyek akadályozzák a kiegyensúlyozott életvezetésüket. Ezzel együtt pedig gyakran nem sikerül megtanulniuk olyan dolgokat, amelyek megkönnyíthetnék az életüket. A professzionális személyiségfejlesztés arra irányul, hogy megszüntesse azokat a gátakat, amelyek megakadályozzák a személy belső egyensúlyának tartós megtartását, oldja a szorongásokat, félelmeket, fóbiákat. Célja, hogy a tudomány kipróbált és hatékony eszközeivel többek között emelje az egyén Én-erejét, önbecsülését, önbizalmát, örömkészségét, kapcsolatainak minőségét.
Forrás: Lelki Titkaink Mentálhigiénés Stúdió
http://www.lelkititkaink.hu/szemelyisegfejlesztes.html
Feltöltve: 2016.04.10.
