A földeken néhány komoly paraszt hazafele indul hallgatag. Egymás mellett fekszünk: a folyó meg én, gyenge füvek alusznak a szívem alatt. A folyó csöndes, nagy…
Lélek, én lelkem, hogyha ismernélek! Ha bejárhatnám a határidat! – Neki indulok s olyan szövevényes… a folyamain nincsenek hidak. – Ha ismernélek, s tudnám, mihez…
Visszautasított üdvözlés egy nyíló ajtóban, lazán imbolygó vértömeg. Megkezdett és félbehagyott érintés, a tekintet mentén kicserélhető szavak. Többszöri próbálkozás a menekülésre, fordítva használt eszközök. A…
Tavasz van, tavasz van, gyönyörű tavasz, A vén Duna karcsú gőzösökre gondol, Tavasz van! Hallod-e? Nézd, hogy karikázik Mezei szagokkal a tavaszi szél. Jaj, te,…
Annak a tévedésnek nem lett volna szabad megtörténnie. Nem is lett volna semmi baj, ha Hildácska, a rendelőintézet kissé már hervadófélben lévő bombanője nem aznap…
A héven ülök, útban munkába. Kicsit arrébb három idegen, egy farmeros, borostás fiatalember, szemben egy fiatalabb és egy idősebb nő. No meg az ellenőr, aki…
Te soha többé nem leszel nyugodt, S nem lesz tiéd a nyárspolgári béke, Mert beléd hullott az Isten vetése, És azt kitépni nem lehet, Vagy…
Ma reggel nem volt ülőhelyem. Ez ritkán fordul elő, de így most kényelmetlen álldogálással, bosszankodással indult a napom, ami nem annyira ritka, de mégis…, azért…,…