Az új év kezdete a megújulás reményével tölt el bennünket: elhatározásokat teszünk, új lendülettel vágunk neki az előttünk álló útnak. Szeretnénk jobbak, sikeresebbek, boldogabbak lenni. A legfontosabb talán mindegyikben: szeretnénk jobban szeretni, kapcsolatainkban növekedni. Amikor feltesszük magunknak a kérdést: Hogyan?… belenézünk lelkiismeretünk tükrébe. Gondolatébresztőnek Gary Chapman szeretetről szóló könyvéből válogattunk fontos eszközöket a megújuláshoz: kedvesség – türelem – nagylelkűség – őszinteség.
Kedvesség
A segítségnyújtás öröme
A kedvesség azt jelenti, hogy odafigyelünk másokra, és észrevesszük, mire van szükségük. Meglátjuk az értéket minden emberben, akivel találkozunk. A szeretet többi vonásához hasonlóan a kedvesség sokkal egyszerűbb és hatalmasabb, mint gondolnánk.
Szokásunk-e a kedvesség?
Az alábbi teszt kitöltése során a leggyakoribb szavainkat és cselekedeteinket vegyük figyelembe. A kérdésekből azonnal nyilvánvaló, hogy minden mondatnál a „c” válasz felel meg a szeretetteljes magatartásnak.
Fontos azonban tudnunk, hogy hol tartunk jelenleg a valódi szeretet felé vezető úton.
1. Mikor nyilvános helyen tartózkodom, például egy ruhaüzletben,…
a. ingerülten ráförmedek arra, aki az utamba kerül.
b. igyekszem a lehető legkevesebb emberrel szóba elegyedni.
c. örömmel rámosolygok mindenkire, akivel találkozom.
2. Ha időmbe és pénzembe kerül vagy kellemetlenségbe sodor,
hogy jót cselekedjem valakivel, akkor…
a. elvetem az ötletet anélkül, hogy komolyan fontolóra venném.
b. hajlandó vagyok meghozni az áldozatot, ha tudom, hogy kapok valamit cserébe.
c. mérlegelem, hogy érdemes-e meghozni az áldozatot, és megpróbálom megtenni, amit tudok.
3. Amikor valaki kellemetlenkedik velem,…
a. dühösen reagálok.
b. amennyire csak lehetséges, megpróbálom elkerülni az illetőt.
c. keresem a módját, hogyan lehetnék kedves hozzá.
4. Mikor olyan emberekről hallok, akik a vasárnap délutánt jótékony
cselekedetekre áldozzák,…
a. remélem, hogy engem nem próbálnak bevonni, hiszen nekik biztosan több a szabadidejük, mint nekem.
b. lelkiismeret-furdalásom van, mert én nem veszek részt a tevékenységükben.
c. végiggondolom, hogyan tehetnék én is valami hasonlót a saját környezetemben.
5. Ha látok valakit, aki feltűnően másképp öltözködik vagy viselkedik, mint én, akkor
a. úgy érzem, jobb vagyok nála.
b. megpróbálom elkerülni az illetőt, mert kellemetlenül érzem magam mellette.
c. próbálok valamilyen módon kapcsolatba lépni vele, mert lehet, hogy tanulhatok tőle.
A szeretet titka
Gyerekkoromban a vasárnapi iskolában azt tanultuk, hogy legyünk egymáshoz kedvesek, de sok gyerek csak addig tudott kedves maradni, míg el nem vették a játékát, össze nem firkálták a rajzát, vagy bele nem lökték a szökőkútba. Amikor bántották őket, elfeledkeztek a kedvességről, és ugyanolyan önzővé váltak, mint azelőtt. Némelyik gyerek szinte sohasem volt barátságos. Összességében, azok a gyerekek, akikkel együtt nőttem fel, kedvesek voltak azokkal, akik kedvesen viselkedtek velük, és ellenszenvesen viselkedtek azokkal, akik barátságtalanok voltak irántuk.
Megfigyeléseim szerint a felnőttek e tekintetben nemigen különböznek a gyerekektől. A férj akkor kedves a feleségéhez, ha az is kedves hozzá. Szívesen kiviszi a szemetet, ha aznap jó volt az asszony főztje. Önként vállalkozik rá, hogy lemossa a felesége kocsiját, ha az elfogadja szexuális közeledését.
De mi történik akkor, ha igazságtalan vagy bántó magatartásra kedvesen reagálunk? Egy férj megosztotta velünk a tapasztalatát: „Nyersen viselkedtem a feleségemmel, mert félbeszakítottam a mondanivalóját, és azt állítottam, hogy az elképzelései nem logikusak. Felemeltem a hangomat, és kimondtam, amit gondoltam. Erre ő kiment a szobából, én pedig tovább néztem a meccset a tévében. Egy félóra múlva megjelent a feleségem kezében egy tálcával, azon szépen elrendezve egy szendvics, chips és kóla. Letette az ölembe, és azt mondta, „szeretlek”. Aztán adott egy puszit, és kisétált, én meg csak ültem, és az járt a fejemben: Ez nincs rendjén. Nem ennek kellett volna következnie. Igazi bunkónak éreztem magam. A kedvessége megsemmisítő volt rám nézve. Letettem a tálcát, bementem a konyhába, és bocsánatot kértem tőle.”
Ez a feleség valódi szeretetről tett tanúbizonyságot, s ezzel megváltoztatta a férje szívét. Ha a kedvességet mindennapjaink részévé tesszük, azzal nemcsak másoknak, de magunknak is nagy örömet szerezhetünk. Amikor kedvesen viselkedünk, tapasztalhatjuk, milyen nagy változást eredményezhet egy egyszerű, hétköznapi döntés.
KEDVESSÉG: az abból fakadó öröm, hogy mások szükségleteit a magunkénál előbbrevalónak tekintjük a kapcsolatok kedvéért.
Apró kedvességek nagy hatása
A négy nő a kávézó sarokasztalánál beszélgetett. Tekintetüket minduntalan a kassza felé fordították. Aznap reggel összeadták a pénzüket, és vettek egy ajándékkártyát. „Használják fel ezt az összeget arra, hogy megvendégeljék azokat, akik ma rendelnek valamit” – mondták
a pénztárosnak. Majd helyet foglaltak a sarokasztalnál, és figyelték, ahogy a vendégek arca felderül, amikor megtudták, hogy aznapi kávéjuk nem kerül semmibe.
Egy hideg vasárnap délelőtt ugyanezek a barátnők forró csokoládét osztottak az ifjúsági korcsoportos labdarúgó mérkőzésen gyerekeknek és szülőknek egyaránt. Több tucat árvácskát ültettek, majd szétosztották a helyi elfekvő ápoltjai között. Mikor barátnőjüknél, Marcynál az orvosok reumatikus eredetű ízületi gyulladást állapítottak meg, fogadtak valakit, aki havi egy alkalommal kitakarított nála, hogy több ideje maradjon kamaszkorú gyerekeire.
Számomra nemcsak az a meglepő ebben a történetben, hogy ezek az asszonyok a legváratlanabb helyeken igyekeztek jót tenni, hanem az az őszinte öröm is, amelyet ez kiváltott belőlük. Azért szeretnek másokat, mert ismerik az érdek nélküli szeretetből fakadó örömet.
SZOKJUNK RÁ!
Figyeljük meg, hogy a körülöttünk élők miként fejezik ki kedvességüket felénk vagy mások felé. Figyeljük meg, milyen hatással van ez a kapcsolatokra.
Mások megfigyelése az egyik módja annak, hogy megtanuljuk, hogyan lehet kifejezni a kedvességet. Gyakran magától értetődőnek vesszük a jó cselekedeteket, főleg családi körben. Valaki főz ránk, valaki elmosogat étkezés után, de ezeket az egyszerű, ám mégis jelentős mindennapi jó cselekedeteket senki sem részesíti elismerésben. Valaki kimossa a törölközőket, felmossa a padlót, megtisztogatja a tükröket, és lenyírja a füvet, s lehet, hogy mindezzel nem csupán használni szeretne, hanem családtagjai iránti szeretetét fejezi ki. De vajon akad-e valaki, aki a szeretet megnyilvánulásaként tekint ezekre a hétköznapi jótettekre?
Néha megkérem néhány ismerősömet, hogy jegyezzenek meg minden jó cselekedetet, amelyre egy napjuk folyamán felfigyelnek. Íme a napi jó cselekedetek listája egy férfi megfigyelései alapján:
• Mikor nem ébredtem fel az ébresztőóra csörgésére, a feleségem felkeltett, hogy ne késsek el a munkából.
• Mikor kihajtottam a mellékutcánkból, egy férfi intett, és beengedett maga elé a forgalomba.
• Mire beértem a munkahelyemre, a titkárnőm bekapcsolta a számítógépemet.
• Mikor kávészünetben kimentem az italautomatához, de nem volt egydollárosom, az egyik munkatársam kölcsönadott egy érmét.
• Egyedül mentem ebédelni, de két kolléga a másik osztályról meghívott az asztalukhoz. Jót beszélgettünk.
• Délután kaptam egy e-mailt az egyik ügyfelünktől, amelyben megköszönte, hogy pontosan intéztük a megrendelését.
• Mikor elhagytam az irodaépületet, a biztonsági őr kinyitotta előttem az ajtót.
• Amint a parkolóból az utcára hajtottam a kocsival, egy nő beengedett a sávjába.
• Mikor hazaértem, a kutyánk farkcsóválva fogadott a kocsinál.
• Mikor beléptem az ajtón, a feleségem öleléssel és csókkal üdvözölt.
• A feleségem éppen vacsorát főzött. Kezet mostam és segítettem neki – ez az én jó cselekedetem volt. Miután megvacsoráztunk, beraktam a szennyes edényt a mosogatógépbe.
• Vacsora után a feleségem vállalta, hogy elviszi sétálni a kutyát, míg én vetettem még egy utolsó pillantást az e-mailjeimre.
• A feleségem csatlakozott hozzám, és együtt néztük a híradót.
• Később eljött velem a bevásárlóközpontba, ahol hátizsákot kerestünk.
• Mielőtt lefeküdtünk volna, megcsókolt, és azt mondta, hogy szeret. Ez igazán jó nap volt.
Sokan meglepődnek, milyen sok jó cselekedettel találkoznak egyetlen nap folyamán. Ez megnöveli a vágyunkat arra, hogy magunk is jót cselekedjünk, s így könnyebben felismerjük a naponta adódó lehetőségeket magunk körül. Bőven kínálkozik rá alkalom otthonunkban, munkahelyünkön, a sarki boltban vagy bárhol, ahol emberekkel találkozunk.
Emlékszem, egy nap beadtam az ingeimet a mosodába, és amikor visszamentem a kocsihoz, láttam, hogy időközben két ponyvás teherautó közé ékelődött be az autóm. Sehogy sem láttam ki egyik oldalra sem. Egy középkorú férfi haladt át a parkolón, és észrevette szorult helyzetemet. Körülnézett, majd jelezte, hogy kihajthatok a „barlangból”. Barátságosan intettem neki, és megköszöntem a segítségét. Ahogy gurultam kifelé a parkolóból, az járt a fejemben: Milyen kedves ember! Nem kellett volna így tennie. Elnézhetett volna másfelé, de látta, hogy kelepcébe kerültem, és úgy döntött, segít rajtam.
Még most is emlékszem erre az esetre, holott majdnem két évvel ezelőtt történt. Ennek az embernek az az egyszerű döntése, hogy megállt és segített nekem, arra késztetett, hogy én is így cselekedjem másokkal. Ez a szép a jó cselekedetekben: az egyik hozza magával a másikat.
A jó cselekedetek, legyenek azok nagyok vagy kicsik, azt a vágyat tükrözik, hogy szeretnénk mások javára tenni. A szolgálat iránti vágy ott van minden szeretetre törekvő ember szívében. A jótett azt jelenti, hogy szolgálatot teszünk valaki másnak akkor is, ha az részünkről áldozatot kíván. A kávézóbeli nők pénzt áldoztak arra, hogy másoknak örömet szerezzenek. A férfi, aki a parkolóban segített kitolatnom, napjának néhány percét áldozta rám. A jó cselekedetek azt üzenik: „Értékes személynek tartalak.”
Igazi szeretetre csak az képes, aki hajlandó áldozatot hozni.
Forrás: Gary Chapman: A szeretet, mint életforma. Harmat Kiadó, Budapest, 2013. 36-39.o.
http://www.harmat.hu/uzlet/a-szeretet-mint-eletforma/
Feltöltve: 2017.12.31.
