Amikor a személyiségfejlesztés témaköréről gondolkodunk, természetes, hogy felmerül bennünk a kérdés, mi is az a személyiség? Hétköznapi beszélgetéseinkben természetes módon használjuk a személyiség kifejezést, de vajon tudjuk-e pontosan, hogy mit is jelent a kifejezés: személyiség, vagy személyiségfejlesztés? Bizonyos tekintetben mindannyian kicsit pszichológusok (is) vagyunk, hiszen nagyon is érdekel bennünket, hogy az emberek miért olyanok, amilyenek, mi magunk – családunk, barátaink és munkatársaink – miért vagyunk olyanok, amilyenek, és hogyan változhatunk – remélhetőleg pozitív irányba.
A mindennapi személyiség fogalom
Amikor azon gondolkodunk, hogy milyen tulajdonságokkal jellemezhetünk a legtalálóbban valakit, és ezekre a tulajdonságokra milyen viselkedésből és milyen szavakból következtethetünk, akkor lényegében azt tesszük, amit a személyiségpszichológusok.
Mi a különbség mégis? A mindennapi értelemben a személyiség fogalmát akkor használjuk, amikor egy emberre jellemző sajátosságot akarunk kifejezni. Például: A főnökünk a munkahelyünkön nem kérdez meg minket, nem kér, hanem többnyire utasít. Azt gondoljuk róla: autokrata főnök. Néhányszor látjuk-halljuk, hogyan viselkedik a családjával. Azt tapasztaljuk, hogy a családtagjainak dirigál, ellentmondást nem nagyon tűr. Ekkor azt gondoljuk róla: autokrata személyiség. Akkor fogadjuk el a jellemző személyiségjegyet, ha több szituációban is bebizonyosodik, hogy az adott viselkedés jellemző rá.
A személyiség pszichológiai fogalma
A pszichológusok inkább elvont értelemben használják a személyiség fogalmát. Arra törekednek, hogy olyan személyiségfogalmaik legyenek, amelyek minél több emberre alkalmazhatók.
· A személyiség jellemzője az állandóság (pl.: első találkozáskor megállapítjuk, hogy új ismerősünk bőbeszédű. Évek múlva még mindig ezt tapasztaljuk).
· A személyiség szó használata akkor indokolt, ha megnevezzük a belső mozgatórugók rendszerét. Mindannyian tudjuk, hogy azonos szituációkban az egyik ember így, a másik másképpen viselkedik. A tetteiket a személyen belül lévő saját belső erőik befolyásolják.
· A személyiség harmadik legfontosabb jellemzője az egyediség. Nincs két egyforma személyiség. Minden valaha élt ember különbözik mindenki mástól. Még az egypetéjű ikrek személyisége is különbözik.
Mivel az ember személyiségét számtalan szempontból lehet és kell is vizsgálni, rendkívül sokféle elmélet született e vizsgálódások nyomán. Elméleteket általában két célra szoktak alkotni. Elsődleges cél, hogy az elmélet magyarázatot adjon arra a jelenségre, ami érdekel minket. Például: miért válik gyakrabban áldozattá az a gyermek, akinek a szülője is áldozattá vált gyermekkorában. Hiszen az áldozattá válás nem örökölhető, nem hordozzuk a génjeinkben. Az elmélet második funkciója az új információk előrejelzése. Egy-egy pszichológiai elmélet alapján előre tudjuk jelezni, hogy valaki, akiről elegendő információval rendelkezünk, hogyan fog viselkedni egy olyan helyzetben, amilyenben még nem láttuk őt.
– folytatjuk –
Forrás: Lelki Titkaink Mentálhigiénés Stúdió
http://www.lelkititkaink.hu/szemelyisegfejlesztes.html
Feltöltve: 2016.03.31.
