Ha már késő családterápiás segítséget kérni, ha a család már darabokra hullott: mégis van segítség, van út a belső gyógyulás és a teljesebb élet felé, az Isten felé, és az egyház közössége felé!!!
Elváltak/egyedülálló szülők „AVE”-kurzusa
Ha véglegesen szétment a kapcsolatod, amelyikhez annyi reményt fűztél, sőt, amelyikből a gyermekeitek születtek, amelyikre föltetted az egész életed, akkor bizonyára hasonló kérdések kavarognak benned:
Miért pont velem történt mindez? Hogyan tovább a párom nélkül? Hogyan bocsássam meg a „megbocsáthatatlant”? Lehetek-e még boldog? A gyerekeim sorsa meg van pecsételve? Hogyan neveljem egyedül a gyerekeket? Amíg magam is padlón vagyok, hogyan segíthetem az ő talpraállásukat? Mihez kezdjek, ha nem velem vannak? Meggyógyulhat-e a múlt sebe? Milyen jövő áll előttem? Mi értelme így az életemnek? Miért engedte ezt meg az Isten?
Mind, akik egyedülálló szülők vagyunk, nagyon fájdalmas időszakon megyünk keresztül, amikor kiderül, hogy sok minden egészen másképp lesz, mint szeretnénk, és ezen ha megfeszülünk sem tudunk változtatni. Hogy mostantól csak a „túlélésre játszunk”-e, vagy megkeressük az új helyzetben a lehetőségeket a boldogságra, az rajtunk áll.
– Ugyan, boldogság…! Így? – valószínűleg ezt gondolod, vagy volt idő, hogy ezt gondoltad.
Igen, így. A magunk számára nemigen tudjuk elképzelni, hogy még boldogok is lehetünk, de a gyerekeinknek mégsem azt szoktuk mondani, hogy: „Na, a te boldog életednek már lőttek! Széthullott a családod, a szüleid útjai elváltak, mostantól semmi reményed sincs a boldogságra, tanulj meg elvegetálni az életed végéig!”
S miért nem ezt mondjuk? Mert szülőként igenis a lelki szemeink előtt látjuk, ahogy ismét nevet, alkalmazkodik az új helyzethez, meglátja az adott pillanatban rejlő lehetőséget, ügyesen sportol, összeszedetten tanul, vidám társaságban kirándul, egy neki való szakmában elhelyezkedik, szerelmes lesz, örömmel mondja ki az igent az oltár előtt, szép házasságban él, stb.
Bennünket, a gyermekeit is így lát az édesapánk, a Mennyei Atya! A jövőnk felől néz minket. Ő tudja, mi van az alagút végén, hogyan fog valami jót kihozni a mostani helyzetünkből, és hogyan fogja a javunkra fordítani, ami most borzalmasan nehéz.
A talpraálláshoz, a továbbinduláshoz, a reménység megtalálásához már sokan kaptak szempontokat az „AVE” elnevezésű hétvégesorozaton.
Itt magunk között vagyunk, sorstársak, de nem keseregni jövünk össze, hanem új erőre kapni (ha másért nem, a gyerekeink érdekében), átgondolni a „hogyan tovább”-ot, elindulni a gyógyulás útján, és még jobban belekapaszkodni Isten kezébe.
Azt gondolod, nem tudsz három hétvégét magadra szánni, hogy eljöjj? Persze, nem könnyű megoldani, főleg ha kicsik a gyerekek. De biztosan van a környezetedben olyan, akinek szívügye, hogy ismét derűs, kiegyensúlyozott ember légy, és számíthatsz a segítségére, hogy addig vigyáz a gyerekekre. Vagy úgy véled, luxus ennyi ideig csak magaddal törődni, miközben a gyerekeid hiányolnak? Sok résztvevőnk volt már így, amíg maguk is meg nem tapasztalták, hogy hosszú távon ezzel nagyon jót tettek a gyerekeiknek, akik végre ismét derűsnek, nyugodtnak látják szülőjüket.
Szeretettel hívlak hát az „AVE-kurzust” szervező katolikus Emmánuel Közösség nevében a jövőben induló hétvégesorozatunk valamelyikére, és szólj a hasonló helyzetben lévő ismerősödnek is!
A program azoknak szól, akik még nem tudták feldolgozni a történteket. A három hétvége összefügg, együtt teljes, tehát a jelentkezés a teljes sorozatra szól, a részvétel pedig ingyenes.
„AVE”-szolgálat bemutatása
„Mikor lelkem roskadozva vittem…”
Ma már nincs olyan ember, akinek a családjában vagy baráti körében ne lennének elváltak, s még a plébániai közösségben, lelkiségi mozgalmak tagjai között is egyre nő a számuk. Látjuk a fájdalmukat, és gyakran nem tudjuk, hogyan segíthetnénk.
Tizenöt éve szervez Magyarországon az Emmánuel Közösség „AVE kurzus” elnevezésű lelkigyakorlatos hétvégesorozatot elváltaknak/egyedülálló szülőknek. Célja, hogy a résztvevők megtapasztalják Isten irgalmas szeretetét. A három hétvégéből álló lelkigyakorlat elemei: témafelvezető előadás személyes tanúságtételekkel, kiscsoportos irányított beszélgetés, szentségimádás, szentmise, nagycsoportos megosztás.
A házasságuk kudarca után az érintettek gyakran érzik magukat értéktelennek, elutasítottnak, megbélyegzettnek. Küzdenek a bűntudattal, a haraggal, a reményvesztettséggel. Összetört lelki állapotukban nehezen tudnak a gyermekeiknek támaszt és vigaszt nyújtani, akik számára szintén nagyon nehéz a veszteség feldolgozása. Gyakran nem találják a helyüket a plébániájukon, a közösségükben, mert legtöbbször házas csoportba jártak. Sokszor érzik úgy, hogy „légüres tér” alakult ki körülöttük, mert a barátok nem tudják, hogy viselkedjenek velük, melyikük mellé álljanak, hogyan foglaljanak állást, mivel támogathatnák őket, és ezért inkább kerülik a találkozást. Kevés az a pap, lelki gondozó, aki elegendő időt tudna arra áldozni, hogy újból és újból végighallgassa az elvált személy fájdalmas panaszait, pedig az ítélkezés nélküli, figyelmes meghallgatásra van az első időkben a legnagyobb szükségük. Akik olyan rossz lelki állapotban vannak, hogy még segítséget kérni sincs erejük, nem érzik, hogy fájdalmaik között „utánuk nyúlna” az egyház. Számos résztvevőnk nem tudott arról, hogy amíg nem élnek új, egyházilag nem rendezett kapcsolatban, addig továbbra is járulhatnak a szentségekhez. Arról pedig, hogy a házasság érvényessége megvizsgálható, nagyon sokan nem hallottak senkitől.
Az elmúlt másfél évtized során mintegy félezer ember vett részt AVE kurzuson. A lelkigyakorlat eredményeként felfedezik, hogy értékes személyek, hogy Isten a javukra tudja fordítani ezt a fájdalmas helyzetet, hogy a megbocsátás az egyetlen járható út a gyógyuláshoz és talpra álláshoz. A gyerekek érdekében megtanulnak jó kapcsolatot kiépíteni a volt házastársukkal, csökkennek a széthullott családon belül a feszültségek. Szempontokat
kapnak, hogyan élhetik meg legjobban szülői hivatásukat. Sokan itt tapasztalják meg Isten közelségét és gondviselő szeretetét. Nem csak az Istenhez, de az Egyházhoz való viszonyulásuk is változik. Itt megélik, hogy van helyük az egyházban, hogy nincsenek kitiltva, kirekesztve. Sokan térnek vissza az évek óta elhanyagolt vallásgyakorláshoz, a „hagyományból” templomba járók élő hitű, elkötelezett keresztény életet kezdenek élni. A 15 év alatt tartott hétvégesorozat gyümölcseként eddig mintegy ezerötszáz érintett gyerek láthatja ismét mosolygósabbnak, kiegyensúlyozottabbnak édesapját vagy édesanyját. Csak a gyógyult, talpon álló szülő tud a gyermekeinek is támasza lenni, és őket személyes példájával segíteni a hitben való növekedés útján.
Az évek során Budapesten kívül kilenc másik településen, köztük Kaposváron is tartottunk AVE kurzust elváltaknak/egyedülálló szülőknek a helyi megyés püspök, családreferens vagy iskolaigazgató hívására.
Madocsai Bea
a szolgálat felelőse
A www.avelap.hu –n mindig láthatod, mikor és hol indul legközelebb AVE-kurzus, és megtalálod a letölthető jelentkezési lapot is. Információ telefonon: Czibulka Mária 30-454-0939.
Forrás: Barátaimnak. Fiataloknak és családoknak az ÉLET és a szexualitás ajándékáról, 89-91.o. Szerk.: Tóth Lujza, Jáki Zsuzsanna, Nyéky Kálmán, Kiadó: Szent Kereszt Plébánia, Kaposvár, 2014
Feltöltve: 2016.07.24.
