Ahogy a szenvedés tapasztalata nem zárja ki a boldogság megélését, a betegség sem jelenti azt, hogy ne élhetnénk viszonylagos harmóniában. Életünk fordulópontjain, amikor változásokat élünk át vagy nehézségekkel szembesülünk, rövidebb-hosszabb időre elveszítjük egyensúlyunkat, de helyreállítására mozgósítani tudjuk képességeinket. Az egyensúly-keresésben figyelembe kell vennünk szükségleteinket. Maslow az emberi szükségleteket hierarchikusan egymásra épülőnek tartja: a fiziológiai, biztonsági szükségletekre épül a szeretet, a megbecsülés, megértés, megismerés, az esztétika, s végül az önmegvalósítás szükséglete. Maslow szerint az alapvetőbb szükségletek legalább részleges kielégítése elengedhetetlen ahhoz, hogy a magasabb szintek szükségletei motiváljanak bennünket. Tanítása segítségünkre lehet a fizikailag kiszolgáltatott, beteg emberhez való hozzáállásunkban: a lelki jóllét egyik feltétele a megfelelő fizikai ellátás. Az önismeret segít bennünket abban, hogy felfedezzük, és kifejezzük valódi szükségleteinket, illetve ezeknek megfelelő döntéseket hozzunk. Ez nemcsak a beteg szempontjából fontos: a segítőnek éppúgy ismernie kell saját szükségleteit, és az abból következő határokat, hiszen e nélkül nem tud tartósan egyensúlyban maradni a segítő helyzetben sem.
Tróbert Anett Mária
Feltöltve: 2013.11.17.