A személyes megítélésünktől függ, hogy mit élünk meg stresszként.
Álljon itt egy példa: Egy tájékoztató esten két személynek kell rövid előadást tartania. Mindketten jól beszédkészséggel és átfogó szaktudással rendelkeznek. A. úr inkább zárkózott, bizonytalan ember, akinek bár jó a nyelvi stílusa, de kicsi az önbizalma, és emiatt retteg az általa megterhelőnek megélt programtól. B. úr ezzel szemben szeret középpontban lenni, így csak minimális lámpalázzal küzd, és izgalmas kihívásnak tartja ezt a feladatot. Objektíven nézve mindketten rendelkeznek azokkal a készségekkel, amelyekkel a helyzetet kezelni tudnák. A. úr azonban kevésbé érzi képesnek magát arra, hogy megbirkózzon az adott helyzettel.
Az előadás közben ketten a hallgatóságból félhangosan beszélgetni kezdenek egymással. A. úr azt gondolja, hogy ez a két személy biztosan más véleményen van, mint ő, és mindjárt kritizálni fogja a fejtegetéseit. Ettől bosszús és még idegesebb lesz, és megbotlik a nyelve. Félelmei valóra váltak.
B. úr ugyanezt a helyzetet eléggé lazán kezeli: „Itt vannak ezek ketten, akik iskolás gyerekek módjára pusmognak. És akkor mi van? Addig, amíg másokat nem zavarnak, nem számít”, és tovább beszél, mintha mi sem történt volna.
Hogy lehetséges ez?
Az egyénben személyes adottságai és tapasztalatai nyomán fejlődik ki
a beállítódása,
a személyisége,
készségei és megküzdési stratégiái,
terhelhetősége,
és ezek alapján értékeli a mindenkori helyzetet. A stresszt így gyakran mi magunk hozzuk létre!
Még egy objektív veszélyes helyzet is csak akkor vált ki stresszreakciót, ha felismerjük a veszélyt, és úgy véljük, hogy nem tudunk megbirkózni vele .
Példa: Az a kisfiú, aki épp most tanult meg biciklizni, félelem nélkül és lelkesen fog leszáguldani a meredek hegyről. Nem ismeri fel a veszélyt, és azt hiszi, hogy uralja a helyzetet.
Éppígy élhetünk meg kellemetlennek és ezáltal stresszesnek egy önmagában semleges helyzetet is.
Példa: Az ajánlott levélről szóló értesítés a postára menet a legborzasztóbb félelmeket válthatja ki belőlünk. A postán aztán kiderül, hogy csak az új bankkártyánk érkezett meg.
Az emberek abban is különböznek egymástól, hogy hogyan ítélik meg saját stresszreakciójukat. Míg egyesek csak tudomást vesznek stresszreakciójukról, addig mások felizgatják és belelovalják magukat.
Az, aki teljesen tehetetlennek és kiszolgáltatottnak érzi magát egy helyzetben, sokkal erősebb stresszreakciót mutat, mint az, aki ugyanilyen esetben a helyzet urának érzi magát.
Azok, akik tapasztalataik, valamint képességeik és beállítottságuk alapján gyakran úgy hiszik, hogy aktívan képesek irányítani egy adott elvárást, kevésbé vannak kitéve annak a veszélynek, hogy viseljék a stressz káros következményeit, mint azok, akik úgy érzik, hogy a külvilág határozza meg őket, és ezért passzívan, és lemondóan viselkednek. Utóbbiak úgy érzik, hogy mindegy, mit tesznek, az a sorsuk, hogy mások döntsék el, mi történjen.”
Tegyük fel, hogy egy fitneszteremben az akaratuk ellenére ottlévőket arra kényszerítik, hogy egy 20 kilós súllyal három 10-es szériát csináljanak. Valószínűleg kínként élnék meg ezt. Önként vállalt programként azonban elfogadják, és így sokkal kevésbé szenvednek tőle!
Azonban a fokozott kontrollvágy is problémákhoz vezethet. Az, aki mindenbe beleüti az orrát, semmit nem tud elengedni, és állandóan aktív, az túlterheli magát – és a környezetét.
A stressz megélése és hatása férfiaknál és nőknél
A stressz megélésében, a hozzá kapcsolódó viselkedésben, valamint a stresszorok kezelésében nemi sajátosságokat és különbözőségeket is felfedezhetünk.
A férfiak főleg attól szenvednek, ha nincs elégséges előrelépési lehetőség, és nem a szaktudásuknak megfelelő munkát kell végezniük. Náluk a konkurenciaharc, az időnyomás és a karrierhajsza vált ki gyakran stresszt. Sajátosan férfias munkahelyi stresszornak számít többek között a csekély cselekvési és döntési szabadság, a monotón munka és az idő- és teljesítménynyomás.
A nőkhöz képest gyakrabban stresszesek a férfiak attól, ha beszorítva érzik magukat, és – pl. az utcai közlekedésben vagy az anyósülésen ülve – nem tudnak kontrollálni egy adott helyzetet.
A nőknél a család és a munka okozta kettős terhelés számít a legfontosabb stresszornak. Gyakran élnek meg stresszt különböző felfogások ütközésekor vagy konfliktusok esetén, mert fenyegetőnek élnek meg mindent, ami megzavarja a harmóniát. Emellett sok nők hajlamosak kizárólag önmagukat okolni magánéleti vagy hivatásbeli kudarcokért.
A megküzdési kísérletekben is kirajzolódnak nemi különbségek. A férfiak a nőknél kevésbé képesek társas környezetükre támaszkodni. Megpróbálják inkább kockázatos viselkedésmódokkal – pl. túlzott alkoholfogyasztással, agresszív stratégiákkal vagy tagadással – legyűrni a stresszt. A nők ezzel szemben inkább passzívan viselkednek a stresszes helyzetekben, és szorongással, lemondással és visszahúzódással reagálnak.
Hogyan bánjunk a streszel?
Minden stresszhelyzet megfelelő kezelése személyre szabott technikákat igényel. Ezek viszonylag könnyen elsajátíthatók és sikerrel alkalmazhatók mind az aktív kikapcsolódás elősegítésére, mind a stresszel való megküzdés terén.
A stresszel való hatékony megküzdéskor a következő tényezőkre koncentrálhatunk konkrét stratégiák alkalmazásával:
1. A stresszorokra – a „környezet megváltoztatásával”

Csökkenthetjük a stresszorok mennyiségét (a stressz mértékét), ha néhányat közülük
kiiktatunk
csökkentünk
elkerülünk.

2. Magára az egyénre – „saját magunk megváltoztatásával”

Hosszú távú stresszmegküzdési technikákkal önmagunkat is megváltoztathatjuk, és így ellenállóbbakká válhatunk a stresszel szemben, ha
aktív kikapcsolódással megnöveljük a terhelhetőségünket,
pozitív viselkedést (készségeket) alakítunk ki,
megváltoztatjuk a stresszhelyzet megítélését.

3. A stresszhelyzetre – „az indulat megfékezésével”

Ha a fentiekre nincs lehetőségünk, még akkor is kísérletet tehetünk arra, hogy rövid távú megkönnyebbülést hozó technikákkal befolyásoljuk a stresszreakciónkat oly módon, hogy
újra meg újra lenyugtatjuk, „lehűtjük” magunkat,
nem engedjük felpörgetni magunkat.

Forrás: Az októberben közölt, stresszről szóló anyagot összeállította Dr. Midling Andrea, a „TK Broschüre, Der Stress” alapján. https://www.tk.de/tk/broschueren-und-mehr/gesundheitsbroschueren/der-stress/49152