Az A-vitamin olyan zsíroldékony vitamin, ami számos fontos élettani funkcióban játszik szerepet. Hatásának vizsgálata előtérbe került, leginkább a szaporodás, illetve a bőrbetegségek gyógyítása terén.

A vitamin tulajdonságai, kémiája

Az A-vitamin, zsírban oldódó vitamin, jelölése különböző kémiai szerkezetű, A-vitamin-hatással rendelkező vegyületek közös jelölésére szolgál.

Az A-vitamin provitaminjai az alfa-, a béta- és a gamma karotin, illetve a kriptoxantin, amelyek főleg a színes növényekben fordulnak elő.

Kémiai és hőhatásokra igen érzékenyek és ilyen átalakulásukkor biológiai aktivitásukat is könnyen elveszítik. Hőhatásra önmagukban csak oxigén jelenlétében érzékenyek, oxigénmentes közegben 120–130 °C-on sem inaktiválódnak. Levegőn melegítve azonban oxidálódnak és inaktiválódnak, elveszítik biológiai hatásukat. Így például az ételzsírok avasodása és a növényi olajok hidrogénezése egyben azok A-vitamin tartalmának elvesztésével is jár. Az A-vitaminok savas kémhatással szemben igen érzékenyek, a lúgos vegyhatást (oxigén nélkül) is jól tűrik. A jelentős oxidációs képessége miatt az A-vitamin, de főleg a béta-karotinok antioxidánsként működnek a biológiai rendszerekben.

A-vitamin a táplálkozásban

Az A-vitamin fontos szerepet játszik a látásban, a csontfejlődésben, a reprodukcióban, a sejt osztódásban és a sejtdifferenciálódásban, amely egy olyan folyamat, melynek során eldől, hogy a sejt mivé fog válni. Emellett segít fenntartani a szemeket, a légzőrendszert, a húgyúti rendszert és a béltraktust borító felületek folytonosságát. Ha ezek a védőgátak károsodnak, akkor a kórokozók bejutnak a szervezetbe, és megbetegíthetik azt. A vitamin másik feladata a bőr és a nyálkahártyák integritásának védelme. Az A-vitamin segít az immunrendszert szabályozni. Az immunrendszer a fehérvérsejtek segítségével harcol a kórokozókkal szemben, és az A-vitamin pedig még hatékonyabbá teszi az immunsejtek működését. A vitamin egy antioxidáns is egyben, ami azt jelenti, hogy az oxigén metabolizmusának termékeit, a szabadgyököket megköti és ezzel számos krónikus betegségtől védi a szervezetet. Az A-vitamin, a béta karotin és egyéb karotinoidok rendelkeznek gyomorvédő hatással is: képesek a gyomornyálkahártya károsodást kivédeni úgy, hogy közben a gyomor sósav elválasztását nem befolyásolják. E hatásnak terápiás jelentősége van a gyomorfekélyes betegek gyógyításában.

Ha a szervezet nem jut elegendő mennyiségű A-vitaminhoz, károsodik a szem szaruhártyája, farkasvakság alakul ki. Ez utóbbi betegség a vitamin hiányának első számú jele. Hosszabb távon vakságot is okozhat, hiszen kiszárítja a szaruhártyát, ami fénytelen, kékes, átlátszatlan lesz, majd kifekélyesedik, és legsúlyosabb esetben a szaruhártya teljes vastagságában beolvad, s a szemgolyó deformálódik. Az A-vitamin hiánya csökkenti az immunrendszer azon képességét, hogy megküzdjön a betegségekkel. Azokban az országokban, ahol az immunizációs tevékenység nem terjedt el és az A-vitamin hiány általánosnak mondható, gyermekek milliói halnak meg olyan fertőző betegségekben, mint a kanyaró. Ha nincs elegendő A-vitamin, akkor a tüdőt bélelő sejtek elveszítik azt a képességüket, hogy eltávolítsák a kórokozó mikroorganizmusokat. Ez pedig hozzájárulhat a tüdőgyulladáshoz kapcsolódó A-vitamin hiányhoz.

Az enyhe fokú vitaminhiány növeli bizonyos betegségek kockázatát gyermekeknél, például: a légzőrendszeri, illetve hasmenéses fertőzések, növekedés és csontfejlődés lassulása, és csökken a túlélés esélye súlyos betegségek esetén.

Az emberek egy bizonyos csoportja nagyobb eséllyel lesz az A-vitamin-hiány áldozata. Ide tartoznak a kisgyermekek, az óvodások, a szegény családok gyermekei, rossz egészségi állapotú, rossz immunrendszerű gyermekek, rossz tápláltsági állapotú gyermekek, fejlődő országokból menekült, bevándorolt személyek.

A szekunder A-vitamin-hiány elsősorban felszívódási zavar következménye, így A-vitaminózis alakulhat ki a következő esetekben is:

-          zsírszékeléssel járó betegségekben (sprue, coeliakia, cisztás fibrózis…)

-          elégtelen epeszekréció és kiterjedt bélrezekció esetében

súlyos májbetegségben, diabéteszben és hipotireózisban az A-vitamin- hiányt az okozza, hogy a karotin A-vitaminná alakulása elégtelen.

A-vitamin hiány alakulhat ki fehérje-energia malnutríció és cinkhiány esetén is. Ezek a tápanyagok szükségesek a retinolkötő fehérje  előállításhoz, ami ahhoz kell, hogy az A-vitamint mobilizálja a májból és szállítsa a keringési rendszerben. A jó vas ellátottság is hozzájárul az A-vitamin szint megtartásához. A mértéktelen alkoholfogyasztás miatt kiürül az A-vitamin készlet a szervezetben.

A vegetáriánusok, akik nem fogyasztanak tojást sem, szükségessé válik az A-vitamin szupplementációja. Számukra a sötétzöld színű növények, a sárga és narancssárga színű gyümölcsök nagyobb mértékű fogyasztása ajánlott.

Az A-vitamin túlzott bevitele következtében a szervezet toxikus tüneteket produkál, például születési rendellenességek, máj rendellenességek, a csontok csökkent ásványianyag-tartalma, ami osteoporosishoz vezet.

Az akut A-vitamin mérgezés tünetei: hányinger, hányás, szédülés, homályos látás és fejfájás. Kisebb mértékű hipervitaminózis esetén a bőr sárgásan elszíneződik, valamint étvágytalanság tapasztalható.  Bár az A-hipervitaminózis akkor fordul elő, ha valaki túl gyakran fogyaszt májat, a legtöbb esetben túladagolás mégis az étrend-kiegészítők miatt történik.

A táplálékkal bevitt retinol kb. 70–90%-a, a karotinoidoknak 20–50%-a szívódik fel. Egyes étrendi tényezők a felszívódást döntően befolyásolják, így ha a zsírbevitel 5 g-nál kisebb, a vitamin és az előanyagai csak igen rosszul szívódnak fel. E-vitamin jelenlétében jobb az A-vitamin felszívódása, miután védi az oxidációs folyamatoktól. A provitaminok vitaminná való átalakítása során a béta-karotinnak kb. egyhatoda, az egyéb karotinoknak csupán egytizenketted része alakul át retinollá. Annak érdekében, hogy egységesítsék a különböző biológiai hatású származék beviteli értékét, bevezették a retinolekvivalens fogalmát.

  A-vitaminszükséglet különböző életkorokban

A-vitamin az élelmiszerekben

Forrás: Völgyi K. – Vági Zs. – Lelovics Zs.: Az A-vitamin a táplálkozásban a legújabb kutatási eredmények tükrében. Stud. Pract., 2012. 6(2): 7–11.