Hazánkban évente több mint 40 milliárd forintot költenek étrend-kiegészítőkre. Eközben a kínálat is folyamatosan nő, kb. 5200 regisztrált termék alkotja a piacot, az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézetben évente megközelítőleg naponta 2,5 új étrend-kiegészítőt notifikálnak, azaz „csak” regisztrálják.  A magyar lakosság több mint ötven százaléka túlsúlyos vagy elhízott, de egy becslés szerint minden harmadik lakos fogyókúrázik. Legtöbbször a fogyás ütemének gyorsítására, a hiánybetegségek elkerülésére alkalmazzák a készítményeket, de a tapasztalat az, hogy a leggyakrabban a laikus dönti el, hogy mit és miért fogyaszt. A néha káros következményekkel járó automedikáció – azaz az orvosi utasítások be nem tartásával járó önkényes étrend-kiegészítő vagy gyógyszerhasználat – gyakori eset, ugyanis az étrendi hibák kiküszöbölése nem megoldható tablettás kiegészítéssel.

Kis túlzással ugyan, de napjainkban elmondható, hogy az egészséges táplálkozásra való igény bizonyos szinten kapcsolódik az étrendkiegészítő-fogyasztáshoz is. A wellness – azaz a jóllét, teljesség és fittség – állapotának elérése mondhatni szükségszerűen nehezedik vállunkra. A dilemma azonban végigkíséri a folyamatot: mikor teszünk legtöbbet magunkért? Amikor a hangsúlyt a kiváló minőségű alapanyagokból készült, személyre szabott étrendre helyezzük, vagy amikor nem kevés pénzért a legújabb étrend-kiegészítőkre költünk. Néha mindkettő oldal is megnyilvánulhat, de ez nem gyakori.

 

Az egészséges táplálkozás

A nem megfelelő táplálkozás hátrányai minden társadalmi szinten megfigyelhetők, eltekintve az étrend-kiegészítők fogyasztásától. Az elhízás számos egészségi probléma hátterében meghúzódhat, mint például: a magas vérnyomás, zsíranyagcsere-zavarok, szívbetegségek, ízületi betegségek, stb.

Az egészséges életmód három pillére a változatos táplálkozás, a rendszeres testmozgás és a harmonikus lelkiállapot. Az egészséges táplálkozás nem más, mint a korszerű kiegyensúlyozott táplálkozás alapelvei szerinti, a rendszeres testmozgás többlet tápanyagigényét, és a legújabb tudományos eredményeket is szemmel tartó egyénre szabott étrend.

Olyan szentenciáknak és szempontoknak kell megfelelnie, mint az alapanyagok és az ételkészítési módok változatossága, a szélsőségektől való tartózkodás és kiegyensúlyozott makro- és mikrotápanyag-bevitel.

Általánosságban elmondható, hogy a szakszerűen összeállított és megvalósított étrend hozzájárulhat az egyén egészségének megtartásához, bizonyos esetekben a betegségek gyógyulásához, az optimális testtömeg eléréséhez és megtartásához, valamint nem utolsó sorban a jó általános közérzet fenntartásához. Optimális tápanyagbevitel és -felvétel nélkül lehetetlen hatékonysággal dolgozni, gondolkodni, tanulni stb.

Az optimális szint meghatározása azonban még átlagos fizikai aktivitás mellett sem egyszerű, de közismert tény, hogy a sportolók esetében még fedezni kell az „átlagemberhez” képest (azonos nemű és korú, hasonló testfelépítésű stb.) jelentékeny mértékben megemelkedett energia- és tápanyagigényt is. Ebben az esetben szükség lehet az étrend-kiegészítők használatára is.

 

Táplálkozási ajánlások

Ahhoz, hogy az étrend biztosítani tudja a megfelelő tápanyagigényt, célszerű követni az egészséges táplálkozás „mankóinak” tekinthető táplálkozási ajánlásokat.

A hazánkban ismertebb ajánlások:

– Szívbarát program Élelmiszer-útmutató négy évesnél idősebbek számára készült kiadványa, amely „Táplálkozási szivárvány” néven vonult be a köztudatba,

– az „Egészséges táplálkozás háza”,

– a táplálkozási piramis,

– az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet munkatársai által összeállított Táplálkozási ajánlás 12 pontja.

Ezek mellett az élelmiszer-címkék is „ajánlásokká” váltak az Irányadó Napi Beviteli Értékek (GDA) megjelenésével, melyeket az élelmiszer-ipari cégek a társadalmi felelősségvállalás miatt egyre gyakrabban tüntetik fel a csomagolásokon. Ezeken egy átlagos fizikai aktivitású, egészséges felnőtt nő napi energia-szükségletét tüntetik fel (2000 kcal), ezért a gyermekeknek szánt termékeknél a napi beviteli érték százalékos számítására külön figyelmet kell fordítani.

 

Az ajánlások egy másik csoportja az USA-ban kidolgozott beviteli értékek, mára már több módosított változatukat is kidolgozták a kutatók, közülük egy figyelembe veszi a sportteljesítmények szükségleteit is.

 

RDA (Recommended Dietary Allowances)

A napi ajánlott tápanyag-bevitel standardja, melyet az USA-ban több mint 60 évvel ezelőtt dolgoztak ki a hiánybetegségek elkerülése érdekében, figyelembe véve a nemet, életkort, várandóságot. Azóta számos módosítást végeztek rajta.

 

RDI (Reference Daily Intakes)

1993-ban született ajánlás a „betegségek megelőzéséhez” szükséges átlagértékeket, és nem az egészség fenntartásához szükséges optimális mennyiséget határozza meg.

 

ODI (Optimum Daily Intakes)

1997-es ajánlás, amely a fizikai fittséghez szükséges vitamin- és ásványi anyag mennyiséget tartalmazza, figyelembe véve a környezeti stresszhatásokat.

 

PDI (Performance Daily Intakes)

A maximális sportteljesítmény biztosításához szükséges tápanyag-beviteli ajánlás (1997).

 

UL (Upper level)

Azt a naponta maximálisan elfogyasztható beviteli mennyiséget jelöli, mely még nem okoz semmilyen mellékhatást.

 

Mi az étrend-kiegészítő?

Az étrend-kiegészítők az európai szabályozás értelmében – mely nálunk is érvényben van –, olyan élelmiszerek, amelyek a normál étrend kiegészítését szolgálják, továbbá koncentrált formában tartalmaznak mikro- vagy makro-tápanyagokat, egyéb élettani hatással rendelkező anyagokat. Tartalmazhat az étrend-kiegészítő egyetlen hatóanyagot, de kombináltan is megjelenhetnek benne az összetevők. Megjelenési formájukat tekintve nem keverhetők össze a hagyományos élelmiszerekkel, hiszen kapszula, tabletta, por, ampulla, vagy más hasonló, gyógyszerre emlékeztető kiszerelési formában kerülnek forgalomba.

Az étrend-kiegészítők nem keverhetők össze a különleges táplálkozási célú élelmiszerekkel és a funkcionális élelmiszerekkel sem. Első csoport tagjai a megváltozott élettani igényt hivatottak kiszolgálni, például sportolóknak, fizikai munkát végzőknek, fogyókúrázóknak, vagy beteg embereknek ajánlottak. A másik csoport, azaz a funkcionális élelmiszerek, olyan kereskedelmi forgalomban kapható termékek, melyek semmilyen formában nem térnek el a hagyományos élelmiszerektől, azonban bennük egy vagy több tápanyag dúsítását, kiegészítését hajtották végre. Ilyen például egy vitaminnal dúsított kenyér. A vásárló, ha nem olvassa el alaposan a címkén található információkat, akkor érzékszervi tulajdonságaiban nem fog eltérést találni a szokványos és a funkcionális élelmiszer között.

 

Az étrend-kiegészítők számának ilyen mértékű növekedése azért is lehetséges, mert a 2004-ben, EU irányelvnek megfelelően hatályba lépett egy rendelet, mellyen megszűnt az előzetes és kötelező engedélyeztetési eljárás, helyette csak egy bejelentési kötelezettségnek kell eleget tenni. Ez nem jelent mást, mint a termék címkéjének és gyártási adatlapjának benyújtása az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet felé, legkésőbb a termék piacra helyezésének napján. Ezzel nem akadályozható meg egy termék forgalomba helyezése, csak veszély esetén azonnal értesítik az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatot.

 

Szükséges az étrend-kiegészítő?

Természetesen, bizonyos körülmények között, szakemberrel konzultálva, az adott étrend összetételét figyelembe véve szükség lehet étrend-kiegészítők használatára. Megfontolandó, hogy egy több mint 5000 emberen végzett laboratóriumi vizsgálat során nem találtak olyan vitamin-ellátottsági mutatót, ami a határértékek alatt lett volna. E minta alapján kijelenthető, hogy ma Magyarországon a vitaminhiány nem mindennapi, széles rétegeket érintő probléma. Az ásványi anyagok tekintetében csak a kalcium- és vasbevitel nem haladta meg az optimális szintet, de ezeknek pótlására is a legmegfelelőbb a helyesen összeállított étrend. A szakember által végzett táplálkozási napló elemzéséből és értékeléséből kiderül, hogy pontosan milyen tápanyagból visz be a táplálkozása során kevesebbet, vagy éppen többet, és ez alapján hol szorul korrekcióra az étrendje! A táplálkozási szakember, a dietetikus abban is tanácsot tud adni Önnek, hogy az esetleges hiányokat hogyan célszerű pótolni: táplálék vagy étrend-kiegészítő formájában javasolt elfogyasztani.