Töröld könnyed, gyűrd le fájdalmadat, 
te nem azért vagy, hogy odaragadj 
ügyhöz, multhoz, amely nem a tiéd, 
és dac poshasszon és keserüség. 
Kaptál ütleget, kaptál eleget 
(légy keresztyén s mondd: érdemelteket, 
s könnyűlsz tőle!)… Most ne vélt igazad 
emlegesd, s ne a hibát, a zavart 
(az benned is volt!): nézd a rétet, a 
nagy fényt, a Feltámadást!… Tavasza 
jött újra a földednek: nézd, a nép 
dolgozik, szépűl város és vidék: 
nem árt, hogy eltűnt sok gőg, régi copf, 
s jobb lesz a jó, ha te is akarod, 
ha igazán:… másét és magadét, 
úgy gyógyítod ama ezer sebét, 
ha az csordítja megnyugvó szived, 
ami sosem elég, a Szeretet!