Érett embernek való Ferzan Ozpetek filmje a Szemközti ablak (La finestra di fronte). Élettapasztalat kell ahhoz, hogy a néző feldolgozza a film két idősíkjának történéseit. A jelen egy család válságáról szól, a múlt a család útjába vetődött öregember zavart tudatából bukkan elő – és összemosódik a jelen történéseivel.

Az utcán tanácstalanul álldogáló, éppen az emlékezetvesztéstől szenvedő öregemberrel találkozik a kilenc éve házas Giovanna és Filippo. Házasságuk válságát még jobban felforgatja, hogy az öregembert nem hagyják sorsára, hazaviszik.

Giovanna, miközben szenved krízisbe jutott családi életétől és kiábrándító munkájától, szerelmes lesz szomszédjába, akinek mindennapjaiba könnyen nyer bepillantást, hiszen lakásaik ablakai egymásra néznek.

A két idősíkot érzelmileg összeforrasztja az öregember víziója, melyben felidéződik egykori szerelme, és tragédiája, ami egybeesik az 1943-as római zsidódeportálással.

A fél évszázaddal korábbi, lángoló szerelmet megismerve a nő átfedésre lel a maga és az öregember sorsa között. A katarzisztikus végkifejlethez azonban nem az átfedés vezet, hanem – pszichológiai kifejezéssel szólva – az átkeretezés. Szerelmére és családjára – gyerekeire, szenvedő férjére – kívülről pillanthat, éppen a szemközti ablakból, és így mindkettő új értelmezést kap.

A legjobb filmnek járó David di Donatello Díjat Ferzan Özpetek rendező vehette át 2003-ban. Ezen a filmes szemlén elnyerte az alkotás a legjobb női alakítás (Giovanna Mezzogiorno) és legjobb férfi alakítás (Massimo Girotti) díját is. A Karlovy Vary Nemzetközi Filmfesztiválon szintén 2003-ban lett első díjas a rendező és Giovanna Mezzogiorno. Külön említést érdemel a film zenéje, melyet Andrea Guerra komponált, és amely lélekbe markolóan harmonizál a történettel (https://www.youtube.com/watch?v=saeS5aZeVf8).

Moldoványi Tibor